Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Árnymás görbe tükrödből

Tedd le lantod, Költő!
Hisz süket itt dalodra mind a fül,
Tarka éjjele, nappala annak,
Ki untalan párnás karszékben ül.

Dobd el a sípot is!
Már senkit se érdekel éneked,
Henye az elme, s a képzeletet
Elragadni e korban nem lehet.

Félre a szóval, a tettel!
Ne hányj szavakat fölösen!
Jer csak! Fogom majd hajadat,
Míg te mindezt felöklended.

Add csak ki! Jobb lesz, hidd,
Ha hátrahagytad már képzeleted.
Mi bolondos szívedben lakozott,
E süket korban holtába veszett.

S ha már végeztél, gyere!
Hadd vágom le szárnyad, szúrom ki szemed,
Hogy karszékedben üldögélhess henyén,
S vakon hallgathasd sületlenségimet.

2015. május 12. (öngúnynak szánva)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom