Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Tavaszi derengés

Kopár faágon ül egy csapzott kis veréb,
a madáretetőt kerülte még elébb,
de látva, hogy ott már nem találhat magot,
a fán didergett, és már majd odafagyott.

Megszántam hát e csöppnyi kis reszkető lényt,
kenyérhajat dobtam, s ő kapva kis reményt
alászállt, és nagyokat csípve jóllakott.
Vígan csipogva köszönte a falatot.

A szürkeségben már derengett némi fény,
halovány napsugár játszott felhők ölén,
próbálgatva erejét, olvasztva jeget,
s előcsalogatott milljó kis életet.

Rügyet pattant, kérges-fagyos földet hevít,
az aranyeső is kibontja szirmait.
Langy napsugárral éledő pirkadatban
rigó fürdik a hajnali fűharmatban.

Csúf hernyó gyönyörű pillangóruhát ölt,
fészkében a fecskepár fütyörészve költ.
Éled a táj, varázsütésre változik,
játszi szellők szárnyán a tavasz érkezik.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom