Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Íme "itt van az ősz, itt van újra"

Fekete napon, fekete erdő mélyén,
egymásnak felelnek a sötéten izzó,
árnyékban remegő, magányosan
társaikba kapaszkodó utolsó levelek.

Ezer színben vacognak, fogaik csikorgatását
mérföldekre elhangzó szelek szárnyán,
szilánkokra tört koponyámban, vígan,
képzelgéseim mélyén is mosolyogva hallgatom.

Micsoda dal ez számomra. Ki többször meghal,
többször is életre kel, s minden megy tovább.
Én azt mondom, nevelkedjünk fel,
s a sötétség után majd újjászületünk a fényben.

Vagy mégsem? Nem, míg tart a fehér álom.
Betakar, és nem hagy magamra. Rám
mosolyog... majd egyszer, tudom, én is
meghalok. Mert a lombhullás magam vagyok.
"Itt van az ősz, itt van újra."

Az idézetek Petőfi S. Itt van az ősz, itt van újra című verséből valók. 2014. október 30. 18:52

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom