Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Ajándék évek

Egy hang üvölt bent mélyen,
ami feltörni készül.
Mint prés szorít, fogva tart,
a szó bent akad végül.

A szívemen vasmarok,
lelkem roppanni indul.
Számomra oly kedves arc
fehér párnába simul.

Ki nem mondott félelem
bénítja gondolatom.
Ugye, ez még nem lehet?
Magamban mondogatom.

Az órák vánszorognak,
szinte egy helyben állnak.
Oly nagyon ijesztőek,
az éjszakai árnyak.

Lassan mégis fény dereng,
remény életre lobban.
Imámra jött felelet,
az Édesanyám jól van.

Véget ért a rémálom,
a felhő is feloszlott.
De mind a ketten tudjuk,
az idő korlátozott.

Elhalkult a szívzörej,
még világít a villany,
az élet viszont véges,
és ahogy jött, úgy illan.

Uram! Én ezt most hálásan
megköszönöm Néked,
hogy ajándékba adtál
még néhány boldog évet!

Az eset három éve történt

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom