Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Mama

Szép tavaszi nap volt,
mikor édesapám szólt.
Összetört bennünk egy világ,
s mély sebet ejt egy szilánk.

A tökéletes világ immár kámforrá válik,
a vigasz meg már mit sem számít.
Támasztjuk egymást, mint asztalt a négy lába,
vagy akár bimbózó, káprázó virágot a szára.

Leírhatatlan érzés, mit most érzek,
eltaszít minden szépet az agyam evégett.
Ez lenne a valóság, vagy csak álmodom tán?
Nem akarom ezt, ébresszetek fel már.

Emléked itt marad, s őrizzük örökké,
mindenkiben mély csomót kötöttél,
az űr, mit hagysz magad után, irdatlan,
sokak arcára könny csordul Miattad.

Elmentél búcsú nélkül, s itt hagytál bennünket,
Semmilyen orvos nem tudja összevarrni sebünket.
Tudjuk, hogy fentről figyelsz s vigyázol ránk,
nem feledünk soha, s bennünk élsz tovább.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom