Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Halálom után...

I.

Kegyelem volt, ahogy kínnal megszülettem.
Szegény Anyám nagyon-nagyon akart engem.
Életemért kis híján életét adta,
számára fontos voltam, ő így akarta.

Pezsgő Élet, és utána néma halál.
Nem csoda, az ember utat alig talál.
Élet csodájánál meghalás borzalma
nagyobb, nincs felette embernek hatalma.

Az ember életében magányos vándor,
agónia végül: magány a javából.
Oda megyünk, hova senki el nem kísér,
nyugalmat csak az Isten igéje ígér.

Jól éltem én. És ez nem az én érdemem.
Esetleges volt az, amit én megtettem.
Minden kegyelem volt, köszönöm Istenem.

II.

Amíg az ember fiatal és laza,
a szórakozás öncsaló vigasza.
Nem érzi, a földi élet nem örök.
Nem érti, véget érnek a gyönyörök.

Hál` Isten, véget érnek a kínok is!
Bizony, ha akarjuk, ha nem, akkor is.
Nem akarjuk hinni, hogy az életnek
idejekorán, bizony majd vége lesz.

Fiatalon még csak álmodjuk jövőnk,
úgy érezzük, végtelen szabott időnk.
De az idő, aljasul, egyre gyorsul,
mire eszmélünk, eltűnik gonoszul.

Sajnos késve tettem mindent, tévesen;
ezért pilleként szállt el az életem.

III.

Többé nem bosszantanak az emberek,
akik oly gyakran hatalmas tökfejek.
Biztosan én is bosszantottam őket,
de ez soha többet nem ismétlődhet.

Amíg éltem, nem lettem híres ember,
de mit érnék holtan a hírnevemmel?
Három nagy gyerek boldog apja vagyok,
nincs más eredmény, mit felmutathatok.

Végre a betegségek sem gyötörnek!
Győztem felettük, hisz elhagytam őket.
Az élet nyugodtan megy majd nélkülem,
mivel éltem előtt is ment rendesen.

Voltam, aki voltam. Miért szégyelljem?
Örülök, hogy földi vándor lehettem.

IV.

A Nap kel, és vele álmos emberek.
Szép vágyak beteljesülésre várnak.
A konyhákban kávéillat lengedez.
Tervek előtt a távlatok kitártak.

Én már nem vagyok, peregnek a napok.
Kik szerettek, azok még emlékeznek,
eleinte gyakran eszükbe jutok,
aztán emlékek polcaira tesznek.

Fájna a gondolatoknak hiánya.
Érzékek csodája nem lehet enyém.
Az érzelem számomra már nem drága.
Az életem már befejezett regény.

Már nem fáj semmi, már nem kell, hogy fájjon.
Hol járok, béke van azon a tájon.

V.

Balgán kínzom, és fontosnak érzem magam,
pedig kínom csak egy porszem embert takar,
ki sem élte előtt, sem pedig utána
nem volt, soha nem lesz a Világ hiánya.

Halálom után is meghalnak emberek.
Halálom után is születnek gyermekek.
Lankadatlan peregve mennek a napok,
pedig én már ennek részese nem vagyok.

Nélkülem is bizton működik a Világ.
Hétmilliárdból egy. Nem érzi a hiányt.
Csak kevesek életének voltam része.
Távozásom ők, néhányan, veszik észre.

Ha már elfogadnám, hogy létem súlytalan,
repülhetnék, szabadnak érezve magam.

VI.

Életem értelmét végül nem tudom,
de hiszem, hogy létem nem volt céltalan.
Ajándéknak tekintem, és köszönöm.
Csak Isten kegyelmére bízom magam.

2013. október 22-26.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom