Hibajelentés küldése

Születésnapomra!

Tizennyolc éves lettem én
április bolond reggelén.
Bizony,
bizony.

E költemény egy ajándék,
mit elmém mélyén talán még
reál
kreál.

Mástól semmi, csak üvegek,
s rajtuk keresztül ügetek:
részeg
fészek.

Tizennyolc évem elszelelt,
de még mindennel felszerelt
létem
féltem.

Talán lehetnék oktató,
mert lenne hozzám fogható
diák-
világ.

De vár még rám az egyetem,
s ha nem is marad egyebem
tartom
lantom.

Volt szerelmem, ördög` körök
de elmémnek mindig örök
talány
a lány.

Vigyáz rám, mint a rabokra,
s szívem tépi darabokra.
Szeszély-
veszély.

S ahogy itt ülök egyedül,
a magánynak "Ég veled!" -ül
ölöm
söröm.

Eztán hangom, akár korsóm
a jóért, míg nincs koporsóm
felem-
elem!