Az elmúlt egy hét új versei
Éjszaka van, a hold ezüst fénye díszíti a folyót.
Csend van, már mindenki elment, csak te maradtál, és én, megint.
Miért hervadsz el
Piros rózsa
Miért hullik szirmod a
Porba
Hisz te vagy maga a
Szépség
Szerelmes szíveknek
Reménység...
egy szép új templom
Te most mit csinálsz kedves?
vonzalom és más
Szép a reggel, kék az ég,
Ragyog a nap, ó, mi szép.
Virágjuktól fehérlenek a fák,
Tavasz van végre már!
Hosszú, keskeny
verseim vannak
már egy ideje.
Tudom a napját,
mikor az első
könnyen szállva,
engem látva
megírta magát.
Szerelmes levél a gasztronómiához
Roppan, omlik, foszlik, nyúlik,
szeretetem formától független,
alkotni, ízlelni, kóstolni, szagolni
lett a nagy szerelmem.
Az idei április
nem öltözteti
menyasszonynak
és koszorúslánynak
a tavaszi fákat!
Ha hervadni kell, hadd hervadjak,
hangtalan, szótlanul száradjak,
hadd végezzem be csendben, mintha
nem is éltem volna.
Részlet
Fellobban a láng a szívembe`,
De az életet pár esztendeje csatangolva jártam, de eltévedtem.
Most megkérlek, segíts!
Könyörgöm, az életemen egyet lendíts.
már csak elnyújtott pillanat az élet
fogtuk egymás kezét
csak egy pillanat volt ha visszanézek
emlékezetemben hátrálnak az évek
Mikor a valóság az álom.
És az álom, ahová vágyom.
Köd lepi a tájat,
hervad a szép virág.