Az elmúlt egy hét új versei

Merluccius

Dobogtató

Kell-e a vágynak a féltés?
Kell-e a násznak az ész?
Mért nehezít meg a kétség,
míg szemed engem igéz?

Tovább...

Gellér Ferenc

Nyár végi ellenszegülés

Hol őszi tölgyes hajbókolt,
loptam forró-parázs csókod.

Tovább...

Mihok József Gergely

Diákok hada

Nagy dübörgés hangja szól,
Diákok hada behatol.
Tanárok kedves fogadtatása
Ösztönöz minket tanulásra.

Tovább...

Kocsis Richárd

Reménytelen

Levettem eddigi életemet, mint koszos ázott ruhát,
Egy reménytelen, hajnali reggelen itt várok rád...

Tovább...

Sapa Brown

Születésnapomra

harminckilenc év -
taposom oda-vissza
járatlan utam.

Tovább...

Lénárth Mária

Besétál

Besétál néha észrevétlenül egy érzelem az életedbe.
Talán csak szétnézni jött... megnézni, mit találhat benne.

Tovább...

Pothurszky Géza

Mondd, hova...?

Gondolatfoszlányok

Hová lett arcod mosolya, mondd, hova?
lépteid bűvös, kopogó kis zaja,
az est varázsa, szerelmed ostora,
tested illata, csókjaid zamata...

Tovább...

Molnár Józsefné

A szeretetből egy szelet

Sajog a szívem, lágyan érintem,
a megbecsülés
elmarad, a felelősség elszalad.
Néma
a lélek, küzdelmes az élet, az
értelem
és a hála már a csodák világa.

Tovább...

Putterer Magdolna Léna

A gonosz köztünk él

Pletykásokra emlékezve

Agyakban nőnek a feszültséghullámok.
A ház előtt padon pletykálnak vénlányok,
Vájkálnak szívügyben,
Otthonukban fekszenek saját szennyükben.

Tovább...

Szaip Istvanne

Túlsó part

E közmondás igen régi:
Nem tudsz kétszer belelépni
Ugyanabba a folyóba.
Életem ezt megcáfolta.

Tovább...

1924

Vécsey Ádám

Ezer év

Mert ezer év megtanította,
mi a jó és rossz a földnek.
Tudom, mikor metsszem a szilvát,
és hogyan ültessek akácot.

Tovább...

Ramcsák Olivér

Jegy a szívedhez

Nagyon nem értem!
Talán ettől féltem!

Tovább...

Molnár József Bálint

Áronka unokám keresztelője

Pazarló módon ontja melegét a nyár,
kíméletlen a meleg, a tűző napsugár.
Angliából jött Áronka, ott nincs ily meleg,
izzadt homlokáról néhány csepp lepereg.

Tovább...

Horváth Ádám (Adamovics)

Végtelen elmúlás

Ami örökre marad

Érzem, hogy dobog a szívem,
Szemem sír, könnyezik érte,
Fáj, ahogyan elveszítem,
Lelkemben nincs többé béke.

Tovább...

Szerencsés Tünde

Csak te és én

Bíbor fátyolba öltözött az égbolt,
Az alkony minket együtt talált,
Két karod lágyan átkarolt,
Éreztem selymes bőröd illatát.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ