Figyelemre váró versek
Ezen az oldalon azokat a verseket találjátok, amelyek a nagy forgatagban elkerülték a látogatók figyelmét. Az itt lévő versekben közös, hogy még nagyon kevesen látták őket, és még szinte senki sem mondott véleményt róluk, ezért nem nagyon tudni, hogy vajon jók, vagy rosszak.
3. felvonás 8. rész
Olthatatlan éhség gyötör,
A szerelem kárhozatba visz...
Ez az én gimim,
Négy év itt nem semmi.
Főszerep a kosáré,
Persze, csak ha fiú lettél.
...Pókháló szövődik fejemben mely meseszépen szálló
Ténfergés a mindennapokban...
Két oldal
Egyik oldala egy érmének gyönyörű,
Másik oldal épp oly keserű,
Egyik percben egyiket csodálom,
Másikban a másikat utálom,
Épp ilyen a szerelem is maga,
Annak is két oldala akad,
Egy, melyet mind szeretnénk,
Az, amelyiket mind megérdemelnénk...
Ígért ő neked valaha mentességet fájdalomtól, traumától,
szenvedéstől, földi haláltól, küzdelemtől, esésektől?
Mikor véget ér az éjszaka,
Mindig más nőnek az illata
Érződik a párnámról,
Nem félek a karmától,
Mert tudom, kivel mész haza.
Volt egy régi osztálytársam,
Vele nagyon jobban voltam,
Segítettem neki, miben tudtam,
Cserébe semmit nem vártam.
"Hívjátok fel anyát, neki megnyugtat a hangja",
Tisztán emlékszem még minden gyújtott blantra,
A bank ma minden embert megfertőz, de brutál,
Míg nálatok lehajtott fejek, nálam álarc debütál.
Minden egyes nap
Veletek ott voltam.
Kosaraztunk, míg tudtunk.
Míg a lábunk megengedte,
Egész addig, míg futni bírtunk.
Jó "színész" voltál, ki engem a színpadon
ide-oda, föl és le csak ráncigáltál madzagon,
mint marionettbábut, kitéve engem magadnak.
Hazug szavaid fonalai nyakam köré csavarodtak!
Furcsán érzem magam.
Reggel boldog, este értetlen.
Kérted, hogy maradjak még, de érzem, mennem kell,
Ez csak egy este volt, de mondtad, holnap találkoznunk kell,
Nem szóltam semmit, inkább nem vetettem fel,
Hogy mi lenne, ha szép emlékként könyvelne most el!?
Ott kezdődött valahol,
Hol azt hittem, hogy ezt már hagyom.
De ez kerekestül változott,
Szívemben hallottam a dallamot.
Szobám kong a sötétségtől.
Nincsen ablaka,
se villanya.
Nem tudok pihenni a fejem zenéjétől.