Víz

Gutheil Zsolt

Tél/víz

Hullik, olvad, csöpög, folyik,
nyakig ér már a szürke sár,
egy kopott kastély kertjében
így köszön el a február.

Tovább...

Müller Márta

Hópelyhem

Kiálltam délben
A hóesésben, apró...

Tovább...

Mészárosová Melinda

Duna

1947-2018

Nincs még száz éve,
éppen csak hetven,
Dunában a víz
csepp mederben!

Tovább...

Hagiosz Emese

Balatoni látkép

A medence mélyülő tükrében
Tengerkék s türkiz színével
A Paradicsom arcképe mosolyog.

Tovább...

Domonkos Jolán

Vízesés

Hömpölygő őserő,
sziklákon csörtető,
nagy mélybe zuhanó...

Tovább...

Szeghalmi Lívia

A csónak

A víz tükre tündöklően fényes és sima,
A láthatár végtelen...
Látványa, mint egy szívhez szóló ima,
Már nincs bennem félelem.

Tovább...

Istoan Hanna

Márványhajó

Szemeiben vízszínű csend,
Hideg lábfeje az ég felé mered.
Lágy hullámú folyón úszik,
Ott, ahonnan az élet is ered.

Tovább...

Mező Kornél

Parton

Mély sóhajod halandók varázsigéje,
ami tíz másodpercnyi nyugalmat terem.
Láthatatlan kezek tompa arcmasszázsa:
almabor pezseg, és megcsap, mint jégverem.

Tovább...

Schrenk Éva

Nagy vizek vonzásában

Azúrkék, haragoszöld, türkiz, lila,
rohanó hullámok fodros tajtékja,
belétek bukni vágyik minden tagom,
s közben a sós ízt érezni ajkamon.

Tovább...

Derecskei Réka Veron

Részed

Hullám akartam lenni,
Mely átlendít a bajok poklán,
De a hullám neked nem volt semmi,
Hisz maga az óceán voltál.

Tovább...

Gani Zsuzsanna

Szinte beleborzadok

Nézd! Bioszféra pusztul,
föld, a víz szörnyen szennyezett!
Őserdeink pusztulnak,
fejsze jajgat, úgy kesereg!

Tovább...

Schrenk Éva

Hinta

Tűzön jártam,
vízbe fúltam,
hinni, bízni
megtanultam.

Tovább...

Kőhegyi Antal

Találkozás

Volt egy lány, fiatal lelke áradó, szelíd folyó,
hullámot soha nem vetett, csak folyt csendesen.
Táplálták más, hűs, friss vizek, új hangot hozók,
figyelt, hallgatott, és csak mosolygott kedvesen.

Tovább...

Mészárosová Melinda

Zöldellő tó

Nádas

Ahová tavasszal fehér szárnyú hattyúk
érkeznek,
s nyáron a kis szürke pihések is
megérkeztek.

Tovább...

H. Kohut Katalin

A víz hatalma

Ábrándos éjjelen óceánt képzeltem,
amint a habjai szikláknak csapódtak.
Itt állok Világból felettébb képzetlen,
míg sorsom percei bőrömre rakódtak.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom