Világ
A Környezetvédelem Himnusza
Ha mostan te úgy érzed, biztonságban vagy,
Ne tedd! Az érzéked ugyanis cserben hagy.
Semmi nem jár ár vagy következmény nélkül,
A természet bosszút áll majd rajtunk végül.
Bársonyos arcát mutatja a
tavasz,
leolvasztotta az összes
havat!
Gazdagok és szegények - megosztott a világ,
Nagy vagyonok ördögének víg nyomora rág,
Éhezőnek némi italt, szilvóriumot,
Kilakoltatónak adj moratóriumot.
ledöbbenek egy percre a kanapéra.
csupán ennyit szeretnék adni magamból:
tömör, heverőn heverő langaléta,
kifli alakban. reggelizni maradok.
Mennyi fakult emlék,
mi évek alatt gyűlt,
némelyik felvétel
feledésbe merült.
Hajdúszováton születtem,
az alföldi rónaságon,
csillag ragyogott felettem
koromsötét éjszakákon.
Lidércálmon csüng a hajnal,
napfelkelte közeleg,
kósza álmaim kergetem,
mint a szél a felleget.
Szivárvány itt,
Szakállas nő ott,
Sellőlányok és fiúk itt meg ott.
Izzad a város,
Mocskos, rühes nyár van,
Unottan ballag a vén Panni,
Új, vasalt, almazöld ruhában,
Most egy ilyen nyár van...
Sajnos, ez egy ilyen valóság
Nem tanult meg tán álmodni?
Nem tudom. Én igazán nem tudom...
Minek járkált annyit?
Mér` nem nyugodott el?
Most meg így járt...
Boldog új évet! - szól szívbéli kívánságom,
Mit minden embernek - magamnak is - kívánom.
S tudom, csak egy aprócska óhaj, egy "sóhajtás",
Bennem - lelkemből, lelkedben - ered a hatás.
Letűnt világ pusztulásakor
Szemek nyílnak mindenhol,
Nem késő ez ébredés,
Bátorság most oly kevés.
(Bátran élj!)
Napfény vagyok, a világot megmutatom.
Csillag vagyok, a szemedben ott ragyogok.
Szétvet az ideg
Testem oly rideg
Gerendát tör rajtam
Hátamon jót csattan.