Végzet

Berki István (vectra777)

Fehér és fekete

Kint hull a hó, fehér minden.
Itt bent csupa könny van a szívemben.
Kint most fagy, de egyszer majd megolvad.
De itt bent a szívemben marad az örök fagy.

Tovább...

Vajda Dávid

Holtfény

Tiktak, és már fordul is az ég.
Hiába kapálok, elragad
És felfal a rettegett rémkép.
Előlem az élet elszalad.

Tovább...

Magyar Szilvia

Különös szilveszter

Különös, bizsergő érzés járja ma át a testem...
Végzetemmel szembenézve várom az év végezetét.
Elbúcsúzik az óév, valami új veszi kezdetét.
Szürke árnyak között még némán a múlttal verekszem.

Tovább...

Ebergényi Anita

Az én kedvesem

Rézsútos réten
ott áll szépen
az én kedvesem.

Tovább...

Mondok Judit

A sors Tábornokai

Csúf és meggyötrő érzés a remény,
esküt teszek hát anyanyelvemen:
könyörületes sorsban hiszek én,
fogadalomként mellemen kezem.

Tovább...

Virginás András

Volt egyszer egy ember

Kutya sem törődik veled,
Te sem vársz már senki másra.
Álmodból rázod fel magad,
Fittyet hányva a világra!

Tovább...

Pál Eszter Noémi

Jelre várva

Valahol valaki rám vár.
Egy másik helyen,
talán más időben.
S nem is sejti,
hogy én őreá várok
az éj sötétjében.

Tovább...

Kristófné Vidók Margit

Ajándékba kapott idő

Még őrzöm a lopott idő emlékét,
nem szégyellem most szívem gyengeségét,
mert újra hinni kezdtem az álmokban,
ám könnypatakok gyűltek szemárkokban.

Tovább...

Havas Éva

Rajzollak

Ujjammal rajzollak
tükrön a párába.
Szívemmel színezlek
sötét éjszakába.

Tovább...

Tasnádi Györgyi

Kendőbe kötve

Egy csöpp kanálnyi fűszer, porcukor,
bőséges tejszín és csurgatott méz,
vágytól duzzadt IQ-háton szőtt humor
szembogarat lőve, tüzelve néz.

Tovább...

Mikula István

Milyen furcsa az élet,
Hogy születéskor
Mindenki örül,
Kivéve, aki a világra jön.

Tovább...

Mészáros Lajos

Szítsd a tüzet

Akit neked adott a sors,
azt becsüld meg és szeresd,
ha nehéz is lesz a sorsod,
más szerelmét ne keresd.

Tovább...

Paluska Jánosné

Végzetes éjszaka

Könnyű álmokkal a merengő éjben
a busz hazafelé suhant sebesen.
Nyomában vad, izzó szemekkel loholt
a végzet, süvöltve mindent letarolt!

Tovább...

4559

Kristófné Vidók Margit

Elveszett remények

Álmainkat a végzet szétzúzta,
nyíló szerelmünk ékes szirmait
üvöltő szél tépi, végigdúlja,
kilesve a szív rejtett titkait.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom