Vadnyugat
Unta magát egy kisegér,
hát úgy döntött a kicsi Hümér,
elutazik nagyon messze,
a távoli végtelenbe.
Egy vadnyugati hős gondolatai a XX. század hajnalán
Jaj, mintha eltelt volna tíz év, pedig
Még most is érzem a sodort szivar ízét,
Mit régmúlt bajtársak adtak körbe
Tábortűznél, hagymás bab izzott kormos serpenyőben.
A vadnyugati pusztán kopik a lovam patája,
Láttam cowboyt lasszót dobálva,
Finom, hagymás babot csócsálva...
Egy farmon élt egy cowboy,
helyi szinten bizonyított ő a legjobb,
nyugodtan élt volna, ha nem jön a hír,
hogy létezik egy másik legjobb.
Döcögök teljes gőzzel.
Mikor a nyár végre összeér
A november színű ősszel...
Itt minden kutya ugat.
Íme a Vadnyugat!!!
Megyünk a prérin.
Táncolunk a kéglin.