Üresség

Deák Mónika

Üresjárat

A szürkének 50, nekem egy sincs.
Árnyalatból a semmi nagy szívás.
Ingerszegényen, zombijáratban
terítéken a monotonitás.

Tovább...

Kormos Kata

Mint

papírcsónak vitorlátlan,
kisgyermek egy árvaházban,
csütörtök egy szombat előtt,
keljfeljancsi, mi épp feldőlt.

Tovább...

Szepesi Zsuzsanna

Elneveltek

látomás

Gépzenére vonaglanak
fakó-szürke falak között,
s nem észlelik még a ködöt

Tovább...

Ombódi Ferenc

Csak üresség

Ha a régi életedben élsz, Te semmit nem érsz,
Mi az, mit kérsz, s mondd, tudod mennyit érsz?

Tovább...

Karsay Mária

A hold sötét oldala

Azt mondják, fordítható az élet,
a lehetőségek az út szélén hevernek,
de én úgy látom, azok csak tetemek,
légylárva rothasztja a néma portékákat.

Tovább...

2738

Mézes Sarlota

Kőszív

(Valahol, ott legbelül)

Egyszer csak eljön az az idő, mikor már annyira fáj,
Hogy nem érzed a fájdalmat...

Tovább...

Toma Viktor

Ihletetlenül

Parnasszosz dicső, ékes ormára hágom
de csak sziklás halom kopár hegyét látom.

Tovább...

Pátkai Réka

Elkoptál

Macskakövek spirálban, szórt fény a lombokon,
Nyárutónak tört illata, jelenemben otthonom.
Szárnyalok a pillanatban, csikkem messze pöckölöm,
Hamvával a színehagyott szerpentint megöntözöm.

Tovább...

Dudás László

Est

Hajon fogva húzzuk a szürke napokat,
mik belefáradva az ürességtől tátognak.

Tovább...

Szolomájerné Varga Krisztina

Üresség

Álmodom álmok nélkül,
Szárnyalok szárnyak nélkül.
Szólnék, de elhagytak a hangok,
néznék, de szemeim vakok!

Tovább...

Baros Attila

Próbabábú

szabadon suhannak,
vakon kutatva
valamit.

Tovább...

Prok Dávid

Haiku-sarok III.

ÉGI JEL

Felhők közt nyugszik
a nap - résen fény szökik,
látod, megnyílik
az ég előtted... miért
bújsz, ha te élni akarsz?

Tovább...

Dajka Anett

Magányosan...

Ülök egy kényelmes karosszékben,
Nem érzek mást csak ürességet.
Nincs semmi, aminek igazán örülhetnék,
De azt hiszem már sírni se tudnék.

Tovább...

Bedekovics Péter

Tükör

Tükörbe nézek, de nem látok mást,
csak elmosódott fantommaszkomat.
- kékesen párás, homályos szemek,
színtelen, fakó alabástromarc...

Tovább...

Harasztovics István (ifj.)

Kezed nyújtottad

Kezed nyújtottad, de én túl büszke voltam,
Te rám írtál, én csak legyintettem, jól van.
Pulzálásod éreztem, de odébb álltam,
Sorsom ráfogtam minden problémára.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom