Új
ember beszéde az újévvel
Kipp-kopp,
kipp-kopp!
Ki vagy?
Újév vagyok, s
nagyon fázok,
nyiss ajtót,
bemennék hozzátok!
Nehéz lesz
Most egy kicsit nehéz lesz,
sok még az üzleti segédlet.
Ma, új napon
Új esélyekkel megyek
Oda, ahová célba
Csak én érkezhetek.
Kőbe vésett
Ne sajnáld a szíved annak odaadni,
ki szívedet versével lángba tudja hozni!
Hurka, kolbász
útra keltek,
a sonkával megegyeztek,
útra ők azért keltek,
hogy újévet köszöntsenek.
Eljött az idő, melyre mindannyian vártunk,
A tanév ezennel egy vastag lakattal bezárul.
Oly jó volt veletek, elszállt felettünk az év,
Voltak barátságok, szerelmek és tucatnyi élmény.
Egy új életre vágytam,
Elérkezett, amire vártam.
Kis gyufa és benzin a kezembe,
Égadta világon minden rendbe.
A szívem most hangosan dobog,
közeledik a találkozás...
Mint mikor minden akörül forog,
valóság-e, avagy látomás...?
Lomhán jár az óra ujja,
Nyomott idő képe múltat.
Kora reggel s Nap sem süt,
Éjszakába burkol mindenütt.
Holdfényes ragyogásban
Mind, ami egy csepp gondolat,
Csupán egy álomkép,
Mely egy pillantás alatt
A semmi birtokába vész.
Szemed fénye életem része,
Orcád pirulása a tűz, a vágy éltet,
Táncunk két lábon áll, a hosszúsága végletekig kitart,
Már felperzselve éget a vágy, hogy itt legyél velem.
Új évi reménykedés
Véget ért egy esztendő,
Repül már az idő.
Sóhajt egyet a múlt,
Elébe jön a jövő.
Tavasszal, mikor lelked feléled,
szerelmes szíved vágya megébred.
Elindulsz új kalandot keresni,
virág vagy, ami most fog kinyílni.
Új folyosók: melyik zárba illik a kulcs?
Az élet csak ilyen, és mindig ez lesz az új,
Sose lesz másmilyen a friss és más...