Tisztelet

Pécsi Ágnes

Lehajtanám fejemet...

Lehajtanám fejemet
anyám ölébe,
átkarolnám derekát
finoman, gyengéden,
csókjaimat adnám
remegő kezére,
simítanám ráncait
jóságának könnyével...

Tovább...

Horváth Anna Izabella

Egyetlen

Újként az osztálytermedben
Ülök a kiszáradt veremben...
Tudom, a régiek már itt hagytak,
S hajnalonként én altatlak.

Tovább...

Mészáros Lajos

Szeresd a nőt

Tiszavirág életű a nőnap,
ne csak egy nap szeressük a nőket,
van, aki virágot soha nem kap,
becsüljük meg mindig szeretőnket.

Tovább...

4671

Jurisin (Szőke) Margit

Szeresd a nőt...

Szeresd csak Őt a sok-sok közül,
Egyetlent, ki hozzád megy nőül.

Tovább...

Tán Ferenc Gergő

Nap, a nőkért

Nők, nők, nők és nők!
Magaslati, bársonyos felhők,
A férfiak mellett az elsők,
Nők, nők, nők és nők!

Tovább...

Mészáros Lajos

Ez a karácsony legyen a régi

Advent az eljövetel ünnepe,
a megváltó születését várjuk,
körülvesz Istennek szeretete,
miközben Jézus nevét skandáljuk.

Tovább...

Takács Ákos

Fehéren, feketén

Nem kedvellek én, ó, ne bízd el magad!
Csak hangod, ami időnként elragad.
Nem szeretlek én, de még csak rád se nézek.
Bárcsak fejemben is elkerülhetnélek.

Tovább...

Mazál Ferenc

Költő vagyok?

Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?
Míg gyarapodhat! Fűzfapoéták,
büszke, önjelölt száma, sora!

Tovább...

Kristófné Vidók Margit

Egy kicsit másképpen...

A férfiak szeretik nagyon e napot,
örömmel üdvözlik ők is a nőnapot,
koccintanak sűrűn az egészségünkre,
csak köszöntenek - hozzák fel védelmükre.

Tovább...

Fa Pál

Királynőmnek

Ha kertész lennék, virágnak szeretnélek!
Rózsa az ajkad, hóvirág a fogad fénye,
Ibolya szemed, árvácska a lelked énje.
Ha festő lennék, virágnak festenélek.

Tovább...

Merluccius

Konkoly

Szántott tarlódon tiszta búza termett,
közepén kis gyom; konkoly cseperedett.
Arattad búzádat, asztagokba raktad,
kisült kenyereid tiéidnek adtad.

Tovább...

Mészáros Zsolt (MeZso)

Temetőben

Egy szép késő őszi napon,
amikor a fák kopaszok,
gólyák, fecskék elköltöztek,
Sétálok a temetőben.

Tovább...

Tóth Bertalan

Suttogó fák oltalmában

Aranyló napfényben simogat a tavasz szellő,
derült égen imitt-amott hamvas bárányfelhő.
Rezzen az ág, őszapó röppen a boldogságba,
s én csak ámulok, mint hibbant rab a cellájába.

Tovább...

M. Laurens

AKKORIBAN

EGY VÉN MARHA EMLÉKEI

Szétfolyt a bor a kancsóból:
füle s oldala is csorba.
Belesüllyedt e vénember
az örök földi nyomorba.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom