Tenger
Végtelen tenger kék szeme csillan,
áradón bólint öblök ölén,
szikrázó kékség, szédítő mélység
játszik a színes álmok ködén.
Mily csodás, mikor nyugodt a felszíne -
el is nézném reggeltől napestig én.
Szinte simogatóan néz, néz felém,
tükröződik benne az Ég kék színe.
A tengerparton állok, nézem a lenyugvó napot,
nem vagyok egyedül, mégis magam vagyok.
Puha, meleg homok, ahogy simogatja lábam,
lágyan hullámzó tenger láttán, lelkemben nyugalom árad.
Horvátország tengerpartján nyaraltunk a nyáron,
olyan volt ez a nyaralás, mint egy tündérálom.
Elindultunk a Teslával, suhantunk az úton,
néha olykor meg-megálltunk tölteni a kúton.
Csendes víztükör,
Milyen selymes.
A sors oly kegyelmes.
Csak nekem külön
Tudod-e, milyen keserű a tenger?
Ezer élő hal bele rengetegszer!...
Túlcsordul a lelkem fájdalomtól telve.
Pusztító ereje vajon honnan árad?
Ha tengernyi örömnek nincsen hely benne,
Hogy fér el szívemben óceánnyi bánat?
Csak a tenger hullámait hallani, amint a partot nyaldossák,
A ködös éjben a nedves homokot simára mossák.
Hallani a távolban, amint hajó érkezik,
Sötét vitorlás kalózokkal és rakománnyal teli.
Hello Summer!
Köszöntünk, nyár, oly nagyon vártunk mi már!
Felcsillan szemünkben újra a remény,
üdvözöl téged most minden teremtmény.
Éltető fényedtől ragyog e világ!
Viharos tengerben úsztam,
valahol messze láttam
egy homályos fényt, ez volt a remény...
a rejtett kincs
80 éve szűrögeti
óceánnak kék vizét,
morzsolgatja, kóstolgatja
hordaléka sós ízét.
Fjordnál ülve tán láthatja, ki messze néz,
Hol egymásba fonódva tenger s ég összeér.
Érintések csókja, hűs harmatok cseppje,
Csillagokig szálló pára lehelete,
Elvarázsol, s tudom, eszemet veszejtem,
A hajnal csendjében illatod keresem.
Kerestem Istent itt a földön és fent az égben,
forró nyárban, nagy fák hűvösében,
ősszel, mikor a lombok mind lehulltak,
télen hóban, hol életek aludtak,
tavasszal nyíló virágkehelyben,
de nem volt sehol sem az Isten.
Régen élt egy ifjú tengerész,
Útra kelt, hiszen nagyon merész,
Elindult a szép Basrából,
Törökök nagy városából,
Megjárta a hét tengert,
Szíve az úton szerelemre lelt.