Tél
Tél illatával játszó kikelet
titkos, édes álmokat mesél.
Megélt valóság, szép emlékek,
Tündérkertről lágyan csodát regél.
Hófödte táj, jaj, nagyon szép,
ahogy a havon csillog a fény,
egy kicsit ezüst, egy kicsit kék,
kár ide szó, minden beszéd.
Ho-ho-hó, hull a hó!
- mosolyog Télapó.
Közeleg karácsony,
dísz lóg már a fákon...
Tüllruhában egy hópihe
gyönyörű szép táncot járt,
az égből elszabadulva
tenyerembe beleszállt.
Didergünk télen, a testünk fázik;
felkerül a kabát, sapka, sál is.
Aprókat kortyolunk forralt borból,
szívünket megnyitjuk karácsonykor.
Zúzmarás szakállal
Télapó érkezett.
Hozta a puttonyát,
Kacagott sok gyerek.
megérintett a fagy csontos keze
tetszhalotti álom
gyermekeim fagyos kristályok
könnyeim adták új ruhám
várakozom
jó ez a csend a némaság
Üvölt a mélység, rázza le a magast,
rázza, mint meggyfürtöt a bíboros szél,
vadul rázza a piros lángú havast.
Hógolyózni, hólabdázni,
a friss hóban leszánkázni!
Nem vettek tudomást Tavaszról sokan,
bár locsolt, meleget adott boldogan,
törődött állatokkal, növényekkel,
keleti széllel üzent az égre fel.
Álmos a fészer, aluszik,
benne az ásó és kapa.
A locsoló is megnyugszik,
oly soká tart a Tél szaka.
Időjárás a krimi partizánoknál... 1
1942 nyarán...
Időváltozás.
Jött sötét esőfelhő.
Fagy enyhülése.
*
Az erdőtűztől
Megolvad hó a földön.
Tél végén felveszik ijesztő álarcukat,
elkezdik a már sokadik járásukat.
A tó undok hasú dög.
Hályogszemű ég alatt
úszkáló kacsák, halak,
és kilátástalan köd.