Társadalomkritika
A sok hasztalan talpnyalónak,
Hízelgő, törtető, túlbuzgónak
Bársonyszék jutott...
Égeti a levegőt a felkelő Nap fénye,
a marhacsordának már bizony, reggelizni kéne,
de csak ülnek az ugaron, egy kis rigót hallgatnak,
ahogy ontja csodás énekét, már gyűlik az állathad.
Benne járunk kisasszony havában,
ropogósra sült az új kenyér.
Emlékezzünk vissza aratásra,
kis figyelmet tán` az is megér.
Punkot hallgatok, pipát szívok,
"felelős apa" - szólnak gúnyosan.
Verseket írok.
Benned van az Isten, benned van a minden,
szívzuhatagban trónolsz temérdek kincsen.
Szíved a központ, megérzéseid tudás,
teremtő erőd szőttes, átokra áldás.
Teveháton hozta kincseit a Nap,
Termékeny atyja a földnek,
Isteni voltában telve hős alak
Mentén a zsoldok megfeszültek.
Stadionok tátott szája mered fel az égre,
Elnyelte a múltat, jövőt, s nem ad semmit érte.
Ajak, kéz és rozsdás tű remeg,
A sikátor neonfényben vibrál...
E szó mit is jelent?
Talán hogy a múltban élve
nem látod a jelent
Kölniillat lengi körbe,
mosoly görbül ajka ívén,
múlt és jelen a tükörbe`,
bordája egy erődítmény
"Földiekkel játszó
Égi tünemény"
holdra les a gádzsó
nédde` sütemény
Hiába, most már csak annyi ugrik be a...
Csillagszemű ufólámpák indexelnek rám.
Az abroszon zsírpecsét tágítja holdudvarát,
de a mosópor intelligens és környezetbarát.
Zivatar tornyán Öregisten a nap.
Csonka haza alakú rántottát oszt
a párt, míg a szív táltos dobba szakad,
s egy homlokpánt kitakarja a pátoszt.
Emberi mivoltját elmarta az örvény,
néma, elült szava, görcs szorul az öklén,
rágott pipaszárról lecsordult a nyála,
koporsófedél lesz lecsukott pillája...