Tanulság

Gutheil Zsolt

korom

éjfél múlt sokkal
tüskét lő belém a kotyogó idő
alvadt emlékekre
néma pörkök száradnak
köszönöm
még megvagyok...

Tovább...

Németh Krisztina

Jankó az ágyat nyomja

Tavasz megjön, tél elmúlik,
Mackó Jankó előbújik
Védelmező barlangjából,
Felébredt téli álmából.

Tovább...

Demeter Gabriella

Az én anyám

Szívét lepte el a bánat,
sors verte az én anyámat.
Bánatkendőt hordott fején,
nem tudta, hogy mi a remény.

Tovább...

Mészáros Lajos

Ifjúkori locsolás

Húsvét napján locsolkodni mentünk,
tarisznyánkba rózsavizet tettünk.
Megöntöztük vele a lányokat,
be is zsebeltük a hálájukat.

Tovább...

Mondok Judit

A szellemvárosok

Szellemvárosból szellemvárosba költöztem,
mindenhol hófehér kísértetek lapulnak.
Úgy féltem tőlük, hogy a csendben üvöltöttem,
s ők üvegesen néztek, mint kik megvakultak.

Tovább...

3027

Mondok Judit

Félig törött vallomás

Láthattam őt álmosan, higgadtan, betegen,
tudom, milyen, amikor jó éjt kíván nekem.
Több ez, mint sokaknak ad az élet,
bizony több ez, mint szerelem!

Tovább...

Demeter Gabriella

Mély csalódás...

...harag nélkül

Felhúzok egy bő kabátot,
s beburkolózom a hidegben.
Csalódott szeretetem sír,
míg egymaga jajong szívemben.

Tovább...

Varga Istvánné Kelemen Erzsébet

Önarckép

Úttalan utakon jártam,
kerestem én, de semmit sem találtam.
Az élet szaggatott, tüskéi szúrtak,
forrásnak cseppjei rám nem hulltak.

Tovább...

52118

Varga Istvánné Kelemen Erzsébet

Istenemhez

Atyám, most hozzád jöttem,
templomomba szépen felöltöztem.
Letérdelek, imára kulcsolom kezem,
hálát adok, megköszönöm életem.

Tovább...

Varga Istvánné Kelemen Erzsébet

A boldogság és én

Jött felém, meg-megállt,
megérintett, hol elszállt.
Rám köszönt, suttogta,
ismertél-e valaha?

Tovább...

Varga Istvánné Kelemen Erzsébet

Álarc

Rajtad van, rád rakódott.
Húznád, tépnéd, ez nem én vagyok!
Hogy került rád, már nem tudod.
Rád ragasztották, vagy Te ragasztottad,
hogy vedd le az álarcodat.

Tovább...

Varga Istvánné Kelemen Erzsébet

Valahol

Valahol a hatvanas éveknek elején
két kisgyermek élte az életét elszántan, őszintén.
Feltétel nélkül szerettek, olykor veszekedtek,
mégis a Teremtő adta boldogságban éltek.
Játékuk volt erdő-mező, kicsiny patak,
vágtató szél, esőcseppek és szétszórt vasak.

Tovább...

Horváth Richárd (A Lélek Bohóca)

Apámnak

Gondoltam rá, hogy utáljalak.
Hisz nem vagy más csak egy sötét alak.
Egy emlék, mely máig kísért,
Ki az életem során sosem kísért.

Tovább...

811

Varga Istvánné Kelemen Erzsébet

Tanár

Nekem olyan tanárom volt,
hogy mindenért rám szólt.
Ha valakire sokat mért a szeme,
mindjárt tudta, hol a helye,
mert szigorú volt a tekintete.

Tovább...

Varga Istvánné Kelemen Erzsébet

Gondolatok

Az ostor fáj,
az ember húsába váj.
Fáj a lélekölés,
nehéz az újra éledés.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom