Szüret
Napsugár
Őszre hajlik az idő, újra
fenn a hátitáskák,
a legelőn nem járnak sáskák,
lassan ködös lesz a reggel,
s már a nap sem perzsel!
Ködbe vész a nyár,
hullócsillag tovaszáll,
levelét bontó fák állnak,
szeptember lett már,
az iskolapad vár!
Beőszült a park, az erdő,
Nyirkos, ködös minden pad,
De míg látlak, barátaim,
Derűs nékem minden nap.
Fürtök lógnak vesszőn, ágon,
muskotállyá ért a nyáron,
szél üstökén avarcsákó,
óbor-színű kecskerágó
Ősföldi szőlőtőkén
Érik már a bortörvény,
Fejedelmi cseppjeiben...
Megráztuk az eperfát,
ott termettek a kacsák!
Az összeset megették, megették,
szedjünk akkor cseresznyét!
Megújult már a régi iskola,
szeptember győzött elmúlt nyár fölött,
rég hallott csengő hívó szavára
ajtó csukódik sok diák mögött.
az ősz menetrend szerint érkezett
hallottam erről beszéltek a fecskék
ahogy a vezetékre gyűlve várták
dicsérték is precíz pontosságát
enyhülést hozott a befülledt nyárra
izzadságszagát lemosta az élet
dinnye helyett szüretelni járnak
fásult de még dolgos kezű népek...
Muzsla
Ahol pincesorok állnak,
ahol érmes borok várnak,
selymesek és lágyak,
ott Muzslaiak várnak!
Dér
Susogni készül az őszi falevél,
itt-ott megcsípte már a dér.
Ej, szimatom őszt remél.
Hűvös, hajnali a szél, ereje
is fogytán a nyári napnak,
a szőlőhegyen bort aratnak.
Badacsonyi Kéknyelűt ittam én az este,
nemes, kedves vendégsereg, itt van a beste,
fejembe szállt, nem azért mondom, de tart a bál,
vidám szüretet ünnepel minden kedves pár.
Berúgva jár a szél,
Nótákat dalolgat,
Levelet, gyümölcsöt
Fák alá pakolgat.
Megérett a cseresznye,
nem üstben fő, szerencse,
nagymama nem lekvároz,
kocsmárosékra frászt hoz.
Most, hogy a szőlőt jó borász kezére adtam,
lelkem minden fürtjére rácsókoltam.
Végignézek a kifosztott tájon,
ahogy az ősz méla búja arany fénnyel mindent átfon.
A borsócsalád
Borsó néni, borsó bácsi, nevetnek a kertben,
rájuk néztem mosolyogva, hinni alig mertem!
Szabadítsam már ki őket a zöld házikóból,
elég volt már lenn a kertben a sok földi jóból!