Születésnapomra
Egy bús dátum okozta gondolat
22 éves lettem én,
Borzalom ez a költemény,
Csecse-
Becse
Életem szekere sok mérföldet bejárt,
hegyen-völgyön, szakadék szélen
legyőzve minden akadályt -
idő, most állj!
Vállaimon súlyosak a rohanó évek,
Szorgos kis manók, pimasz csibészek,
Hajamba a deret szorgosan szövétek,
Oh, ti huncutok, bárcsak pihennétek.
Megéltem ezt is, hetvenöt vagyok,
nézőpont dolga ez: kevés vagy sok,
momentán nekem ez éppen elég,
mifelénk így mondják: kornak ez szép.
(Másfelől nézve, ez gombócból sok,
gombócot utálni eggyel több ok.)
Huszonnyolc éves lettem én,
lelkemből nőtt egy tünemény:
ring a
Kinga.
ennek a napnak rólam kellene szólnia
ehelyett összeadódik minden
mi zavar bosszant és dühít
a korommal békében vagyok
de éppen ma megint jobban fáj...
születésnapomra
Fogd a kezem még hatvanöt évig,
Istenem, ne vágd ki még a fákat...
Este nyolc. Ülök a megállóban egyedül.
Sehonnan jövök, utazom tovább sehova.
Most még a könnyeim hullása is tétova,
csak a márciusi este az, mi egyre hűl.
Ha száz évig élek, épp felénél tartok,
emlékek hada lelkem körbeöleli,
voltak benne jobb és persze rosszabb napok,
színesek, akár a Szaturnusz gyűrűi.
Írok egy verset születésnapomra.
Áprilisban lesz, hamarabb megoldom,
mintha sok szép lány, csupa gésaforma
várna a Holdon.
Azt hittem, ma kapok valami újat,
hogy évterhemmel tovább ne vajúdjak,
nem ásnak elém semmi rohadt vermet,
sorsomra ne, csak az égre figyeljek,
nem lő rám nyíllal már a kicsi Ámor,
asztalomon sincs csak félig pohár bor...
Varga Erzsébet (vargaerzsebet)
Nézem a várost, rovom az utakat.
Néha talpam alá gördül néhány
szívfényesítő gondolat,
- üres sörös dobozok -.
Átlépek rajtuk,
mint kerekké gurult kövein az óceán.
Pöttyös labda
szálljon égnek,
teljesüljön most,
mit kérek!
Huszonegy lettem, s szívem
öregebbé tett engem.