Szeretet
Kérdezted, írtam-e,
azt válaszoltam: mért kellene írnom?
Elfogytak a szavak,
Pedig most kellene hívnom.
Férfiaknak meg kötelező olvasni!
A nő maga a nő, ő maga a bájos csoda,
A nő a báj, ő maga a férfinek a csoda!
Férfiak, fáradozzatok,
Nőnek nagyon hódoljatok!
Szépen, csendben elmúlik minden.
Mint ahogy a levelek lehullanak a fáról.
Úgy tűnnek el életünkből szeretteink,
barátaink, ismerőseink. Mindenki, aki fontos.
Lám, te vagy a legszebb - legalábbis nékem!
Lehet, van hasonló távoli vidéken,
de te itt vagy nekem, én meg neked vagyok,
s boldog az életem, hisz szemed rám ragyog!
Mikor ősz lett a vasúti híd egén,
kilépett az utcára egy merész legény,
markában egy szál gyertyával lépdelt,
lángját lobogtatva Isten előtt térdelt.
Téli hálaének
Állok kicsinyke szobám ablakában, látom, amint
A mennyei óriás-virág aprócska szirmai, mint elmúló
Hópihék, lassan alálebbennek, hófehér lepelként
Borítva el a kopár feketén meredező faágak erdejét.
Csillag voltál, ragyogtál,
A gyerekekkel mindig játszottál.
Eltelt sok év, sok hosszú év.
Ha bűnös voltam, mindig megbocsájtottál,
Elmentél, és nem is búcsúztál.
A szegények meghalnak,
A gazdagok nem élnek,
Örökké élhetünk,
Ha nem csinálunk őrültséget!
Egy nap gondoltunk arra,
Táborozni megyünk Újudvarra.
Ha nem lenne itt kacagás, öröm és móka,
Nem menne senki a hívó szóra.
Sok a súly válladon, tudom, világ,
s kevés benned a nyíló hóvirág.
Mégis részeddé tett engem az Isten,
bár nehezen lelem a helyem itt lenn.
Mélyebben lélegzik most már a szél,
tuliparázs a messzi alkonyfény,
kigyúl a csillagok szívlámpása,
mint Isten-sóhaj, terül a világra.
Már csillagok szentjánosbogara a fény,
mit az este szétlehelt a házak felett,
az éjnek holdszembogara messzi remény,
mely itt álmokkal ringat el minden lelket.
Kialszik most az alkonyat,
bazsarózsa-parázs,
lepotyognak a felhőszilvák,
holdbográcsban éjjellé
rotyognak,
és pár kendős, párahajú angyal
szétszórja a csillagok
körtehéját.
Egy szűkített akkord szeretnék lenni.
A belenyugvás előtti izgalom,
Mert inkább egy hátsó fali szívroham,
Mint hosszas, lábon kihordott fájdalom.
covid-19
Remény szikrájával, félelem
parazsával,
földi imák hangzatával
csak
remélni tudom, hogy lesz
feltámadás harmadnapon!