Szeretet

Fesető Erzsébet

A szív dolgai

Kerek egész

Szemedből felém
sugárzik a Mindenség,
ettől minden szép.

Tovább...

Jurisin (Szőke) Margit

Mikulás vagy Télapó

Avagy a világ fejtetőn áll...

Volt mikulás, ma télapó,
rénszarvas helyett autó.
Ma száraz hideg, nincsen hó,
görkorcsolya, és nem szánkó.

Tovább...

Mikus Bea

Véled maradok

Zalán és Betty duettje

Zalán

Négy év kellett, hogy rájöjjek arra én,
Hogy te vagy az, akit vártam.

Tovább...

Nichi-ya Nikoletta

Egy nap majd rájössz

Egy nap majd rájössz, csak a szeretet számít,
ne dőlj be annak, aki fényűzéssel csábít.
A lelked legyen tiszta, maradj mindig ember,
a rossz elbukik, a végén soha nem nyer.

Tovább...

Horváth Piroska

Sztetoszkóp

Hallom szíved dobbanását,
zsigereid roppanását,
kamrádban az emlékeket,
pitvarodban enyémeket,
bíborhajnal reményt pumpál,
aortádban jövőnk pulzál,
érzem minden rezzenésed,
andalító szívverésed...

Tovább...

Lupsánné Kovács Eta

Féltelek

Rezdül a csendem a háttérben,
gondolatom száll, kering,
nesztelen mozdul, félénken
téged idéz meg rendszerint.

Tovább...

Bubrik Zseraldina

Lételem

Felhőnek születtem,
fentről nézek rád,
borús napokon figyelem
az éveid múlását.

Tovább...

Fesető Erzsébet

Egy szép nap emlékére

haiku versformában írt vers

Varázslatos nap,
szívünknek kedves emlék -
kerékpártúra.

Tovább...

Horváth Ádám (Adamovics)

Elmúlt remények

Valaha volt legszebb emlék,
Sötétségben ragyogó pont,
Ám kissé homályos elmék,
Szívem égő hiányba ont.

Tovább...

Jurisin (Szőke) Margit

A hangod

Oly
Selymes,
Kellemes,
Szépen szóló,
Lágy, és simogat.

Tovább...

Mező Kornél

Titkos tangó

Egy kis parázs, mi lángra kap hamar
Nagy tűzre gyúl, perzselő hévvel ég
Test lágy a karban, láb kúszó inda
Egymásba dőlő, ős, vad szenvedély

Tovább...

Pfluger Ferenc

Álmaidban

Álmaidban szeretnék élni,
szívedbe mélyen belelátni,
útjaidon végig elkísérni,
ha nem kellenék, félreállni

Tovább...

Orosz Andrea

Erdő mélyén éji tündér

Erdő mélyén tiszta forrásvíz fakad,
bús patak kavicsot görgetve szalad,
suttogó fák alatt járatlan az út,
ásító kövek között messzire fut.

Tovább...

Orosz Andrea

A feléledő szeretet

Feszített vászon az égbolt, hol fehér
homokszín-fátyol, áttetsző árny lebeg,
csendesen a folyó langy-vize felett.
S midőn a nap lassacskán aludni tér,
egy sejtelmesnek látszó varázsos fény,
szinte észrevétlen dúdolva zenél,
táncra kél, a ködleányt felélesztvén.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ