Szerelem
A hold az éj indikátora.
Szenesült; sötét-oldalas.
Csapadékos oldatú vacsora:
Színe fehér, salétromsavas.
Ki szeretetben él, nem büszkélkedik,
Másokat nem gúnyol, s nem uralkodik,
Soha nem hallod azt, hogy hibáztatna,
Vagy hogy másoknak fájdalmat okozna.
Dobban a szív,
Érzed, hogy hív.
Érzed, ahogy téged kér,
Ki mindennél többet érsz.
A távolság közel, s él a szeretet,
Ha szavaimmal szövöm át szívedet.
Megérzed a jót, és könnyen megéled,
Hinni fogsz bennem, mert én is tebenned.
Légy a földön itt velem,
Fogadd el most a szívem,
Légy örökre a hitem,
Lelkemben az érzelem-
Ki a harmadik évtizedben jár,
agya nem fog, csak nyekeg,
nem érzi a szavak súlyát
és nehezen írja a verseket.
Mondd, mennyit ér a szív,
Ha már ezerszer hív.
Mondd, mit érhet egy szó,
Ha neked az nem jó?
Tavasz van végre, virul a határ
Fiatal gerlepár csak az alkalomra vár.
Így szólt a legény a leányt csalogatva:
- gyere kicsi párom, egy szerelmi légyottra.
Szemedbe nézek, magamat látom,
kedves mosoly ragyog a szádon.
Halkan, suttogva ejted ki a nevem,
tefeléd gyúlt ki már régen a szívem.
Érted születnek a versek,
Miattad vannak remények.
S a szerelmes költemények
Csakis hozzád könyörögnek.
Valentin-nap, Valentin-nap.
Évente csak egyszer van.
Gyorsan venni ajándékot,
Bele ne őszüljön halántékod.
Éjfél, csak egy csillag van az égen,
Hol a Hold arca ragyog fényesen.
Kétségben magára maradt remény,
És jéghideggé válik minden fény.
kérészélet
Egy nap csak az életem,
jaj Istenem, hogy éljem?
Szeretni kéne végtelen,
testem izzik énnekem,
szenvedésem érezem.
Mint egy húr, ha már pattanni készül,
Lelkem és szívem érted megfeszül.
Nincs újabb kezdet az életemben,
Csak végtelen út egy szerelemben.
Zöld csillag fénye ragyogjon az égen,
Mikor a lelkem fölfelé száll éppen.
Angyalok serege vigyen el engem,
Testemmel porladjon földi életem.