Szerelem
Az ember, aki nem szeret, nem is ember igazán
Én voltam az aláhulló táncos a fagyban.
Kecsesen ringó, hófehér, röpke élet.
Idelent tisztaságom semmivé lett.
Szárnya szegve a feketeségben voltam.
A szépség és báj mennyei ötvözete!
Két szeme, tekintete lángoló bűvölete
csillog, mint megannyi gyémánt.
Szerelem... vajon mi?
Örök és időtlen érzés a szívekbe`,
Poéták fonják rímekbe.
Egész életemben a legszebb rózsák között jártam,
De boldogságot köztük soha nem találtam.
Te megjelentél, és azóta olyan más az élet.
Kereslek a tó tükrében, kereslek a tájban,
Kereslek a Hold fényében és a bús magányban.
Szemerkélő szürkületben, csendben és a zajban,
Ezer fénylő esőcseppben, minden egyes dalban.
Rád gondolok, ha fényével ölelő Nap az égen szalad.
Rád gondolok, ha holdsugár ragyog csillagok alatt.
(Te) Érted? Néked-Téged
Minek nevezzelek? (Téged)
Szólítottalak már neveden (Téged)
De sokan hívnak így (Téged)
De hát akkor ki vagy (Te)
Valami egyedit akartam (Neked)
Erősen gondolkodtam (Rajtad)
Becenevekkel illettelek (Téged)
Egyik sem volt igazi (Néked)...
Úgy jöttek bennem a nemtudomok,
Mint a metró jár, három percenként,
S felszálltak rá nehéz tudomok,
S a végállomáskor leszálltam én.
Szívem hozzád szólal, érted epedez,
Kedvem volna veled lenni perceket.
Lehet, minden vágyam hiábavaló,
De az is lehet, hogy lesz még ez való.
Nem érlek el Téged, akárhogy akarom,
Mert nem elég hosszú hozzá a karom.
Ettől, bár majd felemészt a fájdalom,
Ezt a verset mégis csak elpoénkodom.
Csend ül a szívemen, mosolyom végtelen,
benne a vágyam, és benne a szerelem.
Örökkön keresem, mi egykor elveszett,
emésztnek lángok, és emészt a szeretet.
A szerelmet nem lehet elrontani
- mondják sokan,
S mint rózsaszirmok, esünk
magasztosan.
Szeretet - gyűlölet,
Fájdalmas bűvölet,
Könny szökik szemekből,
Nyál szökik szájakból...
Félhomályban meg-megállva
Megremeg a kezem-lábam.
Körbenézek, eltévedtem,
Keresem utamat mindhiába.
Valami furcsa és megmagyarázhatatlan
Van valami furcsa
és megmagyarázhatatlan
az együttélésben
a kimondatlan szóban
a nevetésben
az egymásnak mondott
szavakban
a megnyugtató ölelésben...