Szép vagy
Gyönyörű vagy,
mint hegyek közt
a nyújtózó patak vize,
szép, mint a szivárvány száz színe.
Oly szép vagy, mint az akác fehér virága,
Mely májusi tavaszban szórja illatát,
Megigéz, elcsábít, és magába zárva
Átfesti az egész, szép, holdas éjszakát!
A belső szépség dicsérete...
Szép vagy...
Mert kedvesek a gondolataid,
Szinte látom,
Ahogy szövődnek szép szavaid,
És elgondolni is sok,
Ahogy dolgoznak, nyüzsögnek...
De szép vagy! -
így téped unalmas szádat
az őszinteség szerelmes mezején,
s csodálkozol magadon, mint
Góliát Dávid erején.
Szépem
Olyan szép vagy, mint a nyári hajnal a magas égen!
A sötétség fénybe borul, pirkad az ég a messzeségben.
Szemed úgy fénylik, mint a bársonyos nap
fénylik fent az égen.
Szép vagy nekem, mint virágnak a szirma,
szép vagy nekem, mint tavasznak az illata,
szép vagy nekem, mert a mosolyodnál nincsen szebb,
szép vagy nekem, régóta fürdök szemed fényében.
Szép vagy. Arcod dereng,
a holnap pírját keresed?