Reménytelenség

Nichi-ya Nikoletta

Kedves angyal!

Kedves angyal! Üdvözöllek. Mi szél hozott erre?
Tán az Isten küldött, mert úgy tartotta kedve?
De ha már itt vagy, válaszold meg kérdésem.
Miért volt mindig jelen az a furcsa érzésem?

Tovább...

Somebody Somebody

Megérti-e valaki...?

Megérti-e vajon egyszer valaki,
mi dúl a zavaros lélekben,
s megpróbálja-e kibogozni
a gordiuszi csomót
ott bent?

Tovább...

M. Laurens

MA LÁTTAM!

Ma láttam az oktalan vak gyűlöletnek arcát:
Tekintete lángolt és szája mocskot fröcsögött.

Tovább...

A. Adél

Stockholm-szindróma

Ó, miféle báj az, mi arcod megszállta,
s rabul ejtette lényed egész mivoltát,
hogy bárki, ki csak egy percre is meglátta,
vak bábuként hajszolja fenséges csodád?

Tovább...

Grojačević Botond

Hol vagy?

Magába nyel a kút, melyben csak tükörképem
szerettem volna látni, amint éppen...

Tovább...

Student-w-Poets

Nem mondhatom

Nem mondhatom, hogy okos vagyok,
Mert sosem értettem a számok műveletét,
Nem mondhatom, hogy bölcs vagyok,
Mert sosem nyertem elég tapasztalatot.

Tovább...

Jurisin (Szőke) Margit

Nyomasztó gondolatok

Ősz idején

Bármerre sodor az élet,
Nem találok arra szépet,
Mindenfelé az enyészet
Szüntelen engem kísérget.

Tovább...

Jurisin (Szőke) Margit

Volt sok szép reményem

Feszült a lelkem, nem találom helyem,
A nyár útra kész, vele vész reményem.
Készülnek a fecskék... én is szeretnék.
Bármilyen messzire... velük repülnék.

Tovább...

Jurisin (Szőke) Margit

Őszi mementó

Őszi eső hull, csepereg,
Szomorúfűz is pityereg,
Leveleiért hull könnye.
Én Őrá várok, eljön-e?

Tovább...

Zsi Martin

Sz N

Színarany léptekkel a puha
homokban - szöktél a tél elől
átfagyva markomban.
Szemeidben él, és az éjjel
elillan - olyan az a tekintet,
akár egy katlan.

Tovább...

Zsi Martin

Áruló szív

Nyisd meg szívem, s tekints be
rajta,
Tekints be rajta, s nevess rajta,
Nevess rajta,
Hogy fele szép s márványos,
Nevess rajta,
Mert fele bús s ábrándos.

Tovább...

A. Adél

IV. szonett

Hogy mi vagy nekem, világom csillaga,
talány marad, ha csak csended írod rám.

Tovább...

Péter Éva Erika

[állsz]

állsz az átgondolás sínjein innen,
hogy a nap a reggelbe fertőtlenítsen.
nem tudod a sínen túlit (semmilyen),
és jobb megmaradnod olykor ennyiben.

Tovább...

Péter Éva Erika

[tányérban hagyott]

tányérban hagyott falat a lét, hányinger, félelem,
beszarás. nem lépheted át önmagad küszöbét,
megadott kör van, nincs helyváltoztatás. a távlatok
szabályát sem ismered, hogy közelebb csald.

Tovább...

A. Adél

Axióma

Lennék tikkadt porszem asztalod sarkában,
kezdete örökké pusztító aszálynak,
nem úsznék többé e paradoxon-vágyban,
hol voltam csorba szára zöldellő nádnak.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom