Pohárköszöntő
A lámpafény eltakarja a márvány-arcot,
Míg odakint tücskök ciripelnek.
Két borospohár koccan; karcolatot
Vájnak egymás hústekervényeibe.
Drága Zoltán, eljött e nap,
Mikor szemed picit könnybe fakad.
60 lettél, érzed ugye?
Nem baj, most már ördög vigye!
Egy pohár bor... / Pohárköszöntő. /
Kezemben egy pohár, tele borral, -
Koccintásra emelem.
Jó fajta bor, tűz van benne, -
A vöröset én is kedvelem.
Befejezetlen, mély-sötét szemek,
Megnyúlt, de el nem gyötört kezek,
Mosolyba ráncolt, fiatal arc,
Testen és lelken ezer-arcú karc...
Emeljük a poharunkat
új év köszöntésére,
szenteljünk majd sok-sok időt
egymás megértésére.
Nem kell itt semmi olyan nagyot kívánni, főleg nem nagy-dolgot.
Mindenki éljen, tegyen, és majd megkapja élettől a zsoldot.
De ettől minden jót mindenkinek, keressétek a tűzfoltot.