Összetartozunk
Összetartozunk, mert mi magyarok vagyunk,
sorsunk az, csak egymásba kapaszkodhatunk.
Egymásba, mert csak magunkra számíthatunk,
mert mi bárhol is élünk, magyarként halunk.
Ha fáj a társas magány,
és lelked segítségért kiált,
és ajkadat elhagyják vádló mondatok...
Ne feledd, én rád gondolok!
Lehet bármilyen hőség, forró meleg,
vagy utamban állhatnak jéghegyek,
a világ gondjai nem ijesztenek,
Te mindig velem vagy, bárhová megyek.
Csendbe olvadt szavakkal beszélünk,
mikor egymás lelkébe nézünk
a némaság lágy ölelése közben,
mi erőt ad, mosolyt, örömet,
tüzed nem éget, nem vakít...
Vérző szívem térdre roskad, elődbe
Nyújtja kezét, emeld fel hát testedbe.
Mindig együtt dobbant a mi szívünk
Szétmállott egy percre, ne hagyd elvesznünk.
Én fogom a kezed,
Te fogod a kezem.
Bandukolunk együtt
Boldogságban, csendben,
A kietlen tájon.