Öröm
Szilágyi Péter (PeterSzilagyi)
Szembe fúj a szél, az
ár, ha néha ellep,
bennem él még és remél
egy néma gyermek.
Írnom kell, mert ismét elkapott az ihlet,
évtizedek óta csak tettekben hiszek.
Háborgó világunk nem hagy nyugodni,
féltem gyermekeim magukra hagyni.
(Anaforás, 10 szavas duó)
Mosolyogj, másokra is pozitívan hathat...
Mosolyogj, örömet és derűt fakaszthat.
Amikor én kislány voltam,
Babakocsit tologattam,
Babáimat fésülgettem,
Szép ruhába öltöztettem.
Sokszor hallottam: Szép az élet!
És hogy keresni kell a szépet...
Ám sokszor hiába igyekszem,
Amikor bánat gyötri lelkem.
Csak a tiéd
Hat éve már, hogy eggyé lettünk,
Nyugdíjas házaspár vagyunk, viccelődünk.
Belegondolva ez rengeteg.
Felnőttünk egymás mellett egymáshoz.
Könny ne legyen szemedben,
Mosoly legyen fejeden.
Nézz körbe, és lásd:
Milyen színes a világ.
Amikor az Isten tenyerére nem vesz,
mikor szünet nélkül csorognak a könnyek,
mikor nincsen egy hang, ami szépen szólna,
s hiába nyílott ki, másé lett a rózsa...
A pici szobámban érintenek a reggelek,
Egyedül vagyok, de nem is reszketek.
Köszönöm, hogy alhattam benned,
Meghálálom, csinálok neked rendet.
Amikor még kislány voltál,
nem daloltál, ordítoztál...
Nehéz volt az élet dolga,
őriztelek: boldog szolga...!
Az álmomban e völgynek nincs határa.
Karját tárva dombnak feszül a pára,
és csendben aranyló ezer napsugár
szórja szét tündöklő fényét a tájra.
Régi, szép emlékek felidézése
Volt olyan, ki ellenségem,
Az ok az én bő beszédem...