Önző
Képzelem,
itt vagy,
s ha nem,
jöttöd kémlelem.
Verseket többé nem akartam
dalolni neked,
elég legyen már ebből végleg,
kérlek.
A legfontosabb szubsztancia az igazságosság,
mégis minden hamis, ez már általánosság.
Álcázott öröm, hazug pózok, látszani vágyás,
egoista tetszelgés, hamis önámítás.
Önző szabályoktól hemzseg a világunk,
szembeszállni velük nem merünk, nem vágyunk.
Lelkünkben bombaként ketyeg fojtott vágyunk,
így betegedünk meg, s testünk nyomja ágyunk!