Önirónia

Pfluger Ferenc

Legbelül

Elmélyedek, bármit kizárok,
magamba fúlok önjelölt áldozatnak,
gondolatok, sorstűrő, nyíló virágok
nem adják maguk a kárhozatnak

Tovább...

Szeghalmi Lívia

Küszöbön a boldogság

Egy csendes, unalmas délután
Kopogtatnak kis lakásom ajtaján.
Kinézek, s egy furcsa alak áll ott.
Azt mondja, Ő hozza a boldogságot,
Mi több, Ő maga a Boldogság,
Kinek nem erénye a pontosság.

Tovább...

Nagy Angéla (angel-a-nagy)

A fel(nem)nőtt királylány

Megfogtam egy formás békát, hátha mázlim lehet,
Gondoltam, ő a hercegem, hisz oly szépen brekeg.
Legyek helyett csillagot fog - ezzel csalt a lépre,
Elhittem, hogy a kedvemért feltörtet az égbe.

Tovább...

M. Laurens

SZÉP IS, JÓ IS

opusz ön-irónikusz

Szép vagyok no, mi tagadás,
csak egy a baj,
hogy ezt szemmel nem látja más.
Szépen menekül a hajam,
ettől az (állítólag) okos fejtől,
fogaim is ritkulnak már,
s nem álmodok újabb nejről.

Tovább...

M. Laurens

ÁLMOMBAN...

Álmomban költő voltam:
hasztalan mód, holtan,
tetőtől talpig beöntve
egy bronzszoborban.

Tovább...

Kis István Mihály

Tollba-mondóka

Mindig így volt, amióta élek.
Belevágok, azután meg félek.
Célul tűztem: ott a Mount Everest,
- lufit fújtam nagyra, ám leereszt.

Tovább...

Kiszely Réka

Árnymás görbe tükrödből

~ jószándékú századunk intelme ~

Tedd le lantod, Költő!
Hisz süket itt dalodra mind a fül,
Tarka éjjele, nappala annak,
Ki untalan párnás karszékben ül.

Tovább...

Kis István Mihály

Lici Laci, meg a csacsi

Kicsi csacsi a kocsiba
cimmeg, cammog,
Lici Laci a moziba
nyimmeg, nyammog.

Tovább...

János Ádám

Elvagyunk

A jól megérdemelt szörnyülködés
a jól megérdemelt szieszta közben,
a jól megérdemelt ebéd után:
Hogy az éhes legyek
tort ülnek a már pislogni is gyenge
szudáni gyermekek nyitott szemén.

Tovább...

Tasnádi Györgyi

Ön-vallomás

Szolgája vagyok az emberiségnek,
rangom szléjv-senki, lényem bölcsész-lélek.
Rózsaszín racionalizmusba csomagolt logika,
szmájli-földön futó igazság bajnoka.

Tovább...

Schlett Andrea

(Ön)irónikus hangulatban

Fütyülök a szabályokra,
verslábakra, szótagokra,
keretekből kibillenek,
bosszantom a szépelgőket.

Tovább...

823

Deák Mónika

Nevetni kell...

Nevetni kell a gondokon,
Túl sok a ránc a homlokon.

Tovább...

Tasnádi Györgyi

Véraláfutás

Azt mondják, olyan sápadt vagyok.
Most legalább ennyiben hasonlítok a kedvencre.
Vámpírizmus korát éli bőröm halvány holdfény-kredence.
Nem jár már rózsás bimbó, viruló bókkal hűtlenkedve
másnak orcáján csattan csókja - hiába vágyom rá epekedve.

Tovább...

Schrenk Éva

Sötét gondolatok

Szétrágja testem a kór,
vagy legalábbis úgy érzem.
Közeledik a halotti tor,
s mindez énértem.

Tovább...

Krüzselyi Attila

Alany és Tárgya

Kapcsolatunkban Te voltál az Alany.
Szerepem semmi, tudtam minduntalan.
Tárgy voltam csupán, hogy mondjam pontosan.
Erre méltattál csak unos-untalan.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom