Napsütés
Hogyha mindig szépre, jóra vágysz,
akkor itt most bizton megtalálsz.
Fekete tengernek
homokos a partja,
de sokat sétáltunk
kedvesemmel rajta.
Síkfőkúti nyaralóban
vidáman telik a nap,
minden reggel hallgathatom
az éneklő madarat.
Búzakalászok
Már tele. Meghajolnak.
Aratásidő.
*
Zöld hegyek alatt
Sárgás gabonamezők...
A természet lágy ölén haikuban...
Ritka-fás lankán
Fehér, vidéki házak.
Napmeleg árnya.
Ha a bársonyos napsütés
egy varjat károgásra késztet,
az árnyékában sincs - a kis
pacsirta könnyed énekének...
"A vén diványon hentereg a Nap,"
Esőért szusszan virágok kelyhe -
Szikkadt göröngyöt izzad a talaj,
Sápadt fűszálak közt szilva erjed.
Délidőben oly`
Tüzes a búzatábla.
Nap nem kíméli.
Lélegzik a táj.
Tavasz táján... tél közepette...
Renga-láncversben az évszakokról
Nyárias tavasz
Befedi mind a tájat.
Hajnal még hűvös!
Borús az idő,
Ónos eső csepereg.
Szikrázó víz és virágos város
vonzza a számos látogatót;
szökőkút árja, vízsugár tánca
elvarázsolja az átutazót...
Ahogy az őszi nap sugarai gyengéden megérintenek,
Úgy érintik meg szívem az elmúló érzések.
Mikor az őszi napsütés simítja arcod
Mint festő keveri színeit a palettán,
a természet úgy játszik festői szépségével.
Bizony, sok idő kellett, hogy rájöjjek arra,
Hogy az agyam jobbra húz, de a szívem balra.
Sok idő az is, míg egy szív begyógyul,
Mert az ember vagy megnyugszik, vagy magába fordul.
Fényes napsütésben
kivirul a lelkem.
Szerény örömében
semmi kétség nincsen.