Művészet

Kis István Mihály

Nem baj

Nem vágyok már nagy szavakra,
megvetem a pátoszt.
Nem igyekszem veretesen
méltatni a káoszt.

Tovább...

Horváth Piroska

Tintatúra

Csókot lehelt rám a Múzsám -
elkezdődött tintatúrám,
elindultam át az időn,
rímet koppant tollhegycipőm

Tovább...

M. Laurens

MONDD MEG HÁT!

Mondd meg hát, mit is építettél,
Ha nem maradt belőle sem kő, sem tégla.
Hasztalan leírt szavaidnak
Volt-e némi: maradandó hozadéka?

Tovább...

Kovács Dániel

Megdermed az idő a művészetben

Megdermed az idő a művészetben,
a mulandó Istennel itatódik át.
A folyékony szilárddá alakul,
egy fénykép futja az egészét át.

Tovább...

Mondok Judit

A költészet szerelmese

Írok, az élőholt érzéseket papírra vetem,
magjaimat vetem el könyv-ültetvényeken.
Írok, hogy ami fájt egyszer tinta és papír legyen,
addig míg nem múlik, csak írok türelmesen.

Tovább...

Kövecses Anna

Télköszöntő

Fakó táj, sűrű köd,
Pöndörödött ciher -
Őz inal, avar zörg`
Fent cinege pityeg.

Tovább...

Mező Kornél

A költő

Hentes ácsorog boltja előtt, támasztja a falat.
Két bés grafit, mint hetyke sólyom, ül füle mögött.
Tessék, urak, amíg csak tart! - szinte kafkai alak,
s a bádog cégér ritmusra nyekken feje fölött.

Tovább...

Kövecses Anna

Homo sapiens

...Csontjaimban öreg ösztön,
Bár nem látszik igazinak -
Őseinktől kaptam kölcsön.

Tovább...

Varga Istvánné Kelemen Erzsébet

Gyógyító erő

Szárnyal, él a dal a zene útján,
nyitogat létem zegzugán, titkán,
repülök vele vakon és némán.

Tovább...

Varga Istvánné Kelemen Erzsébet

Fény - kép

Látok fényeket, vonzanak,
víz cseppjeiben játszanak.
Tiszta forrást, égből jövőt,
erdő mélyére beköszönőt.

Tovább...

Mező Kornél

Holnap

Mint az eső a ködben,
mint templom nagyváros zajában,
tollpihe fehér tél havában,
az ember rá-rádöbben,
holnap-talányba mind belevész.

Tovább...

Molnár György

Költő vagyok?

"Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?"
Gúzsba kötő szabályok börtöne,
szükséges kikötések hada.

Tovább...

Varga Istvánné Kelemen Erzsébet

Amerre a vadrózsák nyíltak

Amerre én jártam, ott vadrózsák és csipkebokrok nyíltak,
a falu, a lak között járva-kelve a vasúti pályára híttak.
A pangét oldalak mentén, ámulatba ejtően virultak,
s én a talpfákon ugrálva daloltam hangosan magunknak.

Tovább...

Varga Istvánné Kelemen Erzsébet

Elbűvölő percek

Egy pár táncol a tengernek homokos partján,
mellettük szalad el egy szőke fürtös talány.
Épphogy rájuk pislant, elraktározza a látványt,
előhírnök - másé, vagy csodálja apát, anyát!

Tovább...

Varga Istvánné Kelemen Erzsébet

Fosztás

Magunk között mondom, de csak halkan,
valaha csentem, ha volt rá alkalmam.
Babákat akartam, jogos javaimat,
hogy vághassam, fonhassam hajaikat,
öltöztethessem, takargathassam,
és karjaim között ringathassam.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom