Múlt

Molnár Jolán

Napló

"Gróf úr, ne várjon, vágya csak múló etűd."
Könnyed angyalléptek az íróasztalon.

Tovább...

Molnár Jolán

Légy-ott

Nem segít omm, se mély kilég-belég,
csillagképhez igazult ég-körök.
Minek az aranycsillós napkerék,
ha mindig tőled, s nem feléd pörög.

Tovább...

Molnár Jolán

Cancer, teagőzben

Égve hagytam az erkélyen a holdat.
Szúnyoghálón felriadt éji lepke
verdes, a belső tér közös kelepce.
Mesévé eredtek az egyszer voltak.

Tovább...

Molnár Jolán

vályogfal és csigatészta

nem volt disznójuk csak tojós tyúkok...

Tovább...

Molnár Jolán

szárazdokk

laza hajókötelek lógnak
át a nyárba egy halálos tavaszból.
nappal nyájak legelésznek
éjjel dögevők nyálzanak
a fedeles- és hártyásszárnyú
rovarokra írt program néha lefagy.

Tovább...

Molnár Jolán

Rendületlenül?

Elkezelt kelés a múlt.
Nálunk "idő van" mindig.
Ez a nép sose tanult
meg önmagában hinni.

Tovább...

Molnár Jolán

légy a papíron

elgurult csendélet-
narancs a lebukó
nap mit elcsennének
kócos felhőlurkók
hiába rejted holt
szíveden szurok
skorpió csillag hold
alatt halálhurok...

Tovább...

Molnár Jolán

Buzuki a magnón

A világi nyüzsgést kizárom.
Képzelet és álom
peremén a buzuki
gyorsuló futamai
elsodornak a türkizzöld tengerig,
hol a sziklagátat dagályok verik...

Tovább...

Prok Dávid

Feltárás

Egy szem varjú félve ül málló mészkövön...
Tisztára sepert, megkövült emlékek -
Csendben feltárul minden által rút ködön:
Csontok kúsznak elő - múlt üzenetek.

Tovább...

Csorba Melinda

Magamtól én

Szempár figyel némán,
Elmélázik éppen.
Lelkemben keres, tépáz,
Nyugodni nem képes.

Tovább...

Prok Dávid

Sejtelmek

Kérdéseim maradtak magamnak:
A kérdés, a sejtelem megmaradt.
Hogy részed legyen a földi Édenben,
Hát láss meg szépet s jót mindenben.

Tovább...

Szakályné Nagy Irén

Mindenszentek otthona

Csillagok ünnepe

Múlt otthonában
Körbeölel a csend,
Mécsesek fényétől
Ma ragyog a szeretetkert...

Tovább...

Juhász Szilvia

Sóhajok közt megpihenve

Visszhangzik egy szó most bennem,
az élet csak egy állomás,
föld-ég között zarándok lett
szerettünk, és semmi más.

Tovább...

Kis Richárd

Mert!

Mert hulló könnyeid, mi miattam
e megfáradt, vén tölgyet öntözik.
Majd vigaszként, lásd, tavasszal neked
hálából sok friss virág rügyezik.

Tovább...

Juhász Szilvia

Parlagon

Idegen emberek tűzték nyársra sorsom.
Ide-odahúzták, hogy még jobban fájjon.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom