Mi
Szerelmünk ritmusára
rándul össze a testem,
ringatod önfeledten.
A bazsarózsát kert sarkába
ültetem, hol félárnyék van,
diófától kicsit távol,
s te vigyázol, tövét ne sértsd,
ha salátának ágyást ásol.
Lehet-e veled álmot meglátni,
csendes csillagok alatt, kint fázni,
bariton képeket szavakba festni,
lehet-e veled magamba lesni?
Amiért vágyom rád
A mosolyod, a tekinteted mindenem,
Az érzéseim már évek óta hozzád kötődnek.
az a legfurcsább mikor
kézen fogom
nem maga az hogy fogom a kezét inkább
az ahogy fogom
gyengéden
mint valami gyengéd madarat de
aztán nem hagyom repülni csak
markolom...
A mi dalunk nem lágy altató.
A mi dalunk nem diszkótöltelék.
A mi dalunk halkan nyugtató.
A mi dalunk tiszta költemény.
Mi lett volna, ha
a másik utat választottam volna?
S mi lett volna, ha
akkoriban más lett volna fontosabb...
Együtt voltunk, kihűlt reggeli teák.
Filtereink rég kiszáradtak.