Meditáció
Olykor-olykor álmomban
Feltűnök egy világban.
Áradó fény tündököl,
Lelkem mindig megörül.
Hunyd be szemed, láss csodát,
Eléd tárul egy pompázó világ.
Fényörvény emeli lelked magasba,
Megállsz gyönyörködni egyik szférában.
Magányról meditálunk...
Mindig egyedül lenni, magányba bebújva...
Este egyedül feküdni, várni a reggelt...
Éjjel rémálom... átélni, izzadni furcsa,
És a sötétben képzelni társas életet.
Erő, tisztaság, üdvvel teli boldogság
Ánanda
Gyertyává változott,
úgy fénylik bennem!
Fénye áthatol mindenemen.
Kész a merülésre.
Levegőt sem szí -
lebegőssé válik,
így vár újjászületésre.
Nem megmenteni jöttél...
Hát eljöttél értem!
Óriás szemeddel
nézel bölcsen.
A távolba mutatsz.
A tollat s a papírt szemétre vetem végre,
a tudást felcserélem: nagy-bölcs ürességre.
Filozofikusan a mozgóról és a mozdulatlanról...
(10 szavas)
Ha minden benne van a mozdulatban,
Akkor gondolhatjuk, nem mozdulatlan?
Csak hallgatsz és ülsz némán,
Külvilág felé megszűnik figyelmed már.
Érzed az űrt, mely körülvesz,
Érzed a csendet, mely benned lesz.
Vegyes formákban...
(3 soros vers)
Él-e, van-e nekem közönyöm,
És ehhez nekem van-e közöm?
Nem tudom! Keresem, esküszöm.
*
Csillagfényű, forró nyári est volt,
vibrálva ragyogott fenn az égbolt.
Vigyázott rám a sarló fényű hold,
távol járt e világtól most a gond.
Meditálás a napok semmi kuszaságain...
Megbolondult lét!
Végtelen nagy küzdések.
Csukott szem mit lát?
Hétköznapi pszichológia sedoka-ban...
Érzelmi függés
Halál után betegít?
Tartókötél-elvágás.
Állítólag nagy levegőt kell venni, mert itt az új élet,
Lelket kitöltő lesz, sőt, talán orvosolja lelket,
Állítólag nagy levegőt kell venni, mert itt az új élet.