Magány

Nichi-ya Nikoletta

Addig szeress

Ismét egyedül ér engem az alkony,
a múzsa szól hozzám kedves hangon.
A tollam készen, csak parancsra vár,
az idő most nem számít, az óra áll.

Tovább...

Kis Richárd

Mert!

Mert hulló könnyeid, mi miattam
e megfáradt, vén tölgyet öntözik.
Majd vigaszként, lásd, tavasszal neked
hálából sok friss virág rügyezik.

Tovább...

Kormány Gábor

A lélek rejtett ritmusa

Én költő nem vagyok, és dadognak
számban a szavak, a mondatok,
amit súg az Élet, amit érzek,
amit álmodik a lélek, csak arról írhatok!

Tovább...

Somebody Somebody

Elsuhantál

Jöttél s
elsuhantál.
Semmiből tűntél elő,
reményt ébresztettél,
értelmet adtál egy szürke létnek...

Tovább...

Tán Ferenc Gergő

Kettős cella

Kalitkában ketten éltünk,
Szabadsággal telt kilétünk.
Már mindenünk megadatott,
Mégis pokolra kárhoztatott...

Tovább...

Müller Márta

Bolyongó lélek

A magány nekem
Sok ezer éves átok,
Lelkemnek igaz
Társat nem találok, hol
A fél, mely velem egész.

Tovább...

Szakályné Nagy Irén

Elengedlek, Múltam...

Elengedlek, Múltam...
- De mi van, ha mégis visszatérsz?
Mert visszatérsz!
Megtapasztaltattad velem a jót és rosszat,
- De neked ez úgysem elég!

Tovább...

Jurisin (Szőke) Margit

Fogytán az erőm

Fogytán az erőm,
nem tudok kellőn
újra harcba indulni,
élettel szembenézni.

Tovább...

Somebody Somebody

Magányos léptek

Magányos lépteit
lelke belső viharával
a boldogság hirtelen zavarta meg,
közömbös arccal tekintett rá,
s elnézést kért tőle,
hívatlan látogatása nem neki szólt,
ez csak a véletlen műve volt.

Tovább...

2234

Józsa (Solverus) István

Fekete virág

Zöld réten nőttél fel, mint sok tarka virág.
Rózsabokor mögött nem talált a világ.
Szétszórva figyeled jövőd gyermekeit,
Egyikük tépdesi növények szirmait.

Tovább...

Farczádi Andrea Beáta

Már akkor szerettelek

Mindenem voltál

Már akkor szerettelek...

Mikor még gyermek voltál,
S foci volt a mindened,
Már akkor,
Mikor úgy mosolyogtál,
Hogy mindenkit boldoggá tettél.

Tovább...

Farczádi Andrea Beáta

Két pohár

Szerettelek

Rájöttem, hogy mindig fájdalomból írok,
Remélem, nem veszed zokon.
S minden kínom egy pohár borban áztatom,
És talán még kettőben.

Tovább...

Farczádi Andrea Beáta

Elmúlás

Viszlát!

Szerettelek volna szeretni,
Szerettelek volna felnevelni,
De te szerettél gyermek lenni.
Sajnálom, ha én nem engedtelek el,
Hogy mindig bízva-bíztam, és
Remélve-reméltem.

Tovább...

Farczádi Andrea Beáta

Hittem

Családunk

Sokat gondolkodtam.
Azon, hogy milyen lesz a jövőnk.
Közösen vagy külön-külön.

Tovább...

Barkóczi Dzsesszika

Titok

Rájöttem, az életem egy kis titok,
ahol az étel is néha kifogy.
Az asztalon a sült csirke döglötten,
én meg bámullak felette részegen.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom