Lét

J. D. József

A Fényhozó II.

Talán sosem tudják meg az emberek,
hogy minden áldozatot értük teszek:
miattuk lettem kitaszított a Mennyből,
mégis forrnak irántam a gyűlölettől.

Tovább...

Norabora

Igazi

Szerelmünk ritmusára
rándul össze a testem,
ringatod önfeledten.

Tovább...

J. D. József

A Fényhozó I.

"Elkészült hát a mestermű,
tökéletes, mint egy óramű;
fogaskerekeinek folytonos forgása
hoz állandó változást a világba."

Tovább...

J. D. József

Örökké

Van egy álmom,
egy képtelen, őrült álom,
hogy a halál nem a vég,
s hogy az elmúlás röpke semmiség.

Tovább...

J. D. József

Haláltánc

Táncunk a sorssal:
egy végtelen keringő,
múló életünk porlad,
mint lágy, puha szellő.

Tovább...

Krisztina Blackwood

Minden Jó(t)!

Keleti Pályaudvar

addig marináltad az ajkaimat
míg nem tudtam levegőt venni
a dolog a vágyról ennyi.

Tovább...

Krisztina Blackwood

November huszonhat

Magamat mindenkinek megadom.
Nyitott vagyok, a test az csak test.
Ezt senki nem taglalja, miközben
nyelve vásznamra festményeket fest.

Tovább...

J. D. József

Kósza szellem

Mint kósza szellem az időben barangolva,
suhanok világok közt valóságokon át.
Létezésem az öröklétre hangolva,
s nincs élő - se holt - aki engem lát.

Tovább...

Driszkó Dóra Éva

Hangok

...
Sok az ember, ki ettől meghajlik.

Tovább...

Driszkó Dóra Éva

Ne olvass el

Miért kell nekem mindennap felnőttet játszani?
Miért nem lehet gondok nélkül a felhőket szántani?
Úgy érzem, ha ez így megy tovább, ki fogok száradni,
Rövid időn belül végleg el fogok fáradni.

Tovább...

Driszkó Dóra Éva

Vallomás

Magamnak

Egy személybe voltam mindig szerelmes, a szerelembe,
S nem a kiszemelt emberbe.
Őszintén be kell valljam,
Ha szerelmet hittem, szavakkal csaltam.

Tovább...

J. D. József

A Semmi

Mi lesz...
hajh, mi lesz, hogyha egyszer
összeomlik ez az egész rendszer,
melyet emberiségnek nevezünk,
és ami ma még az életünk.

Tovább...

J. D. József

Az árnyak költője

Vagyok: árnyaknak lakója,
hontalan álmok álmodója.

Tovább...

J. D. József

Akár egy indákkal szőtt könyvecske...

Akár egy indákkal szőtt könyvecske,
olyan a létezés, a sors szele,
mély, csavaros, sötét verem,
kusza, tüskékkel telt rejtelem
szépséges fájdalommal tarkítva,
s kegyetlen boldogsággal gazdagítva.

Tovább...

Schmidt Lívia

szinapszis

ma úgy döntöttem, hogy nem
váltom meg a világot - némán
állok és nézem a kék eget...
nem hatok egyre, sem egymásra,
nem kell több, csupán egy szelet
a szabadságból, de nemcsak úgy
félvállról... ígérem, véletlenül sem
görbítem meg a teret, ahogy nem...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom