Különc
Horváth Richárd (A Lélek Bohóca)
A társadalom ránk ezer szabályt kiszabott,
S bolondnak nézik azt, ki feltesz egy kalapot.
Egykor világunkban
Volt érték, és az számított!
Becsület, és nem pénz.
Becsület? Volt, de kiveszett.
Ma pénzzel mérik az embert.
Néha pusztító tűzvész
Alkot a bolyongó ész,
Ködös tekintettel ír a remegő kéz.
Alkotó, mondd, most merre mész?
Mit tehetsz,
Ha más vagy és kilógsz a sorból,
Ha úgy érzed, neked nem jut a jóból,
Ha gondolatod fonákja másoknak zavaros,
Ha érző lelked húrja nem elég ruganyos,
Ha nem pereg le rólad a mázas gazság,
Ha fáj, hogy nem győz soha az igazság,
Ha látod, hogy fénylik minden, ami hamis...