Közöny

Merklin Anita

Szerelmi vessző

Érintésed lángja szívemnek
becsapott szerelem, zokogta,
ősrégi vágya, mert nem volt
jelen magaddal terhelt szíved
a mában, kobakod tetted nevetve
homokba újra, midőn fránya
hitvesedként rákkal estem kútba.

Tovább...

Driszkó Dóra Éva

Nem tudom

Szívem, nem tudom, mit mondjak.
Vár tán egy új holnap.

Tovább...

Szőke Zsuzsanna

közöny-marta társadalom

letarolt szigetként
kóboroló egyén
irányított remény
bár véget érne mesém

Tovább...

Aranyosi Ervin

Alig születtem...

Egy haldokló kiskutya emlékére

Alig születtem s már megyek,
hogy mennyben angyallá legyek.

Tovább...

Szakályné Nagy Irén

Elengedlek, Múltam...

Elengedlek, Múltam...
- De mi van, ha mégis visszatérsz?
Mert visszatérsz!
Megtapasztaltattad velem a jót és rosszat,
- De neked ez úgysem elég!

Tovább...

Tóth Gergő (THgergo1989)

Őszi szél

...A levegő szorul,
Félelmem szorongat.
Játszik a hév,
Vágyként remél,
Az életkedv elporlad.

Tovább...

M. Laurens

A KÖLTÉSZET KIVERT KUTYÁJA

Vagyok a költészet kivert kutyája,
Ki hiába vonyít, vagy morogva küzd,
Kinek hasztalanul csahol pofája,
Fenn kutyába sem veszik, csak a tetűk.

Tovább...

Jurisin (Szőke) Margit

Hová vesztek...?

Hit, remény, szeretet

A hit most hol van,
Csak Isten házában?

Tovább...

Müller Márta

Az öreg fölösleges

Kevés a kedves
Mozdulat az öregek...

Tovább...

Mikus Bea

Búcsúzás

Betty

Az utolsó nap, és elmész...

Tovább...

Jurisin (Szőke) Margit

Igaz lelki társ

Zárt haiku-láncban keresem...

Semmi közepén
Ülni semmivel telve.
Lelki-üresség.

Tovább...

Jurisin (Szőke) Margit

Egy értelmetlen nap...

Vagy mégsem...?

Nagy
Úr ma
A közöny,
Eső szakad,
Szürkeség ölel.

Tovább...

Sipos Ildikó

Közöny leszek

Álmaim mélyén él a remény,
hogy leszel te még az enyém.
S ott majd nem kell az erény,
mit addig is őrzök én.

Tovább...

Hecz János Sándor

Húsvétról, kicsit másképp

Mondd, ember! Hányszor lehet téged
még megváltani!?
Kereszten hány messiásnak kell
még hitet vallani
érted, ki nem becsülsz a jusson
kívül szinte semmit!?

Tovább...

H. Kohut Katalin

Őszi délelőtt

Szürkeség borult érzékeimre,
őskáosz pára búcsúztat tova,
most ez az ősz olyan ostoba,
szegénnyé váltan várok kezedre.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom