Kozmosz

Bunda Marci

Koszorú

Koszorúként fűzi pillantásunk egybe,
régi szavaink csonka halmaza karol most össze.
Elhagyott emlékeink szemcsés képe
élét feni, és átvágja magát a jelen sűrű köde.

Tovább...

Molnár Tamás (Pltkx)

Én tart végtelenbe...

Fejest ugrom a végtelenbe, és
Ahogy tágul alattam a kozmosz,
Sebességem nő, féktelenkedés
Zaja, mi egyre gyorsabban hordoz.

Tovább...

Ifjú László

Kozmikus magány

Csillagfényes éjszakán
Merengek alkalomadtán.
Lelki szemeim előtt e sötét vászon
Merő képzelet és álom...

Tovább...

Vasas Marianna

Világ ősi tavaszán

Mikor hajnallá virult a sötét ajkú éj,
Meglengette világ nyíló pilláit a szél,
Mely egek leheletéből vidult a világra,
Világhúrokat perdítve időtlen táncra.

Tovább...

Bódai-Soós Judit

Ősrobbanás

Tér se volt talán, míg üresen állott...

Ahol egy pontnyi Majdban összepréselt Minden
álmodott magának világot
- a létezés határán -
hol a véghetetlen súlyú Nincsen
- időtlenségbe zárván
a várakozásból feszült Erőt -...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom