Koronavírus
I.
Hangzavar volt, káosz, ricsaj,
förtelmesen harsány zsivaj,
énekelt egy vészjós szirén
poshadt tenger bűzös vizén
Tam-tam, ütemez, ütlegel a ritmus.
Akiből kimar, ad - felülír a vírus.
Papíron szólamok, harangok konganak.
Zsákokon a cipzár - hull a szív, markolat.
Koronavírus
Jött a tavasz
szép reménnyel.
Hóvirágok nyílnak.
Madárdalok riadtan
a szabadba hívnak.
A szorongás érzékelhető
Mindenki félti életét
Mi lesz az idős emberekkel
Terjed a vírus szerteszét
Nem fejemen díszeleg,
sorsunknak nem hízeleg,
egy emberiség virtusa,
korunk halálos vírusa.
A déli napsütésben még nem látszik
a halál.
Minden ember retteg,
Újabb ragály terjed
Nyálunkba rejtőzve,
Cseppekkel fertőzve,
Pánik helyett néhány
Megelőző szabvány,
Ez egy fontos szemszög,
Kerüld, aki köhög...
COVID-19, egy híján húsz,
"Koronát" kapsz, s te leszel túsz,
de most még bagatellizálsz,
ha tenni kell, még hezitálsz,
mert azt hiszed, "papám",
hogy a győztes oldalon állsz,
de most jól figyelj, hidd el,
talán már te is az vagy, gazdatest...
Aggódva figyeltem én nappal és éjjel:
Merre jár, mit csinál, nem szomjas, nem éhes?
Tiszta-e kis keze, mielőtt enni kezd,
Nincs láza? Sétált-e? Van pénze? Mennyi kell?
A JEL
Kedves vírus, nekem JEL vagy,
Azt jelzed, hogy túl nagy a zagy,
Te vagy a visszacsatolás,
A világ-önszabályozás!
Viccnek vettük, szóbeszédnek,
Most mégis elért minket...
Telnek a napok, hetek s a hónapok,
De a vírus most is kopog az ajtódon.
Támadja azt, akit csak lehet,
Hogy produkálhassa e tüneteket...
Átszáguld Földünkön
szélsebes iramban,
emberek ezrei
szenvednek nagy bajban.
Csikófogainkat régen elvesztett
idős kortársaim, most vigyázzatok,
veszélyes koronavírusként jegyzett
kór célpontjává váltam s váltatok!
Ismeretlen kór... félelem terjed.
Csupa kérdés a sok védtelen.