Kívánság
Olyan jó lenne
Háttal futni a széllel,
Csókolni úgy, mint régen.
Fűben mezítlábazni,
Semmivel sem törődni.
Hozzon az új év bőséget,
égre szivárványt, fecskéket,
gondot, bánatot elűzzön,
asztalra abrosz terüljön...
Hogy mit kívánjunk a csillagok felé?
"Ne legyen katasztrófa az egész Földön."
"Hogy senkivel se történjen semmi baj."
"Ne szemeteljen senki", szép legyen, örök.
Mikulás, te bölcs ember vagy,
szakállad is oly fehér,
szíved hangja el sose fagy,
tudod, hogy mi mennyit ér!
Asztalokon fazék lencse,
Kísérjen el a szerencse -
Ami rossz volt, elillanjon,
Derű soha el ne hagyjon!
Tündérkéim, repkedjetek,
szépítsétek meg a teret,
javítsátok meg a házam,
többi munka ma még várhat.
Reklamáció
Kedves Univerzum!
Már 24 óra is eltelt utolsó kívánságom óta,
de még nem jött nekem pénz, se levél. (A manóba!)
Pedig nem kérvényeztem tőled sokat. (Vagy mégis?)
Nem tudom, de ügybuzgalmamban született mellék is.
Köztudott, hogy azt tartja sok mendemondás, ősi titok, szent írás, motivációs forrás:
bármit is kérsz, azt megkapod. Kulcs a szívben, s várhatod, ha égő vággyal hithűen akarod.
Így hát: Kedves Univerzum! Néked üzenek pörögve (hátha nem váltok közben ürömre)
és erényes kérvényemben Téged arra ösztökéllek, most nézzen le rám a mindenséged!
Nem tudod milyen ez, de tudni fogod...
Ötven esztendeje felragyogott napod,
vetítette reád sugarát, árnyékát,
vigyázták a lépted, óvtak őrangyalok,
nem vették el tőled remények játékát
Édesanyák napján szeretetet szedtem,
Íriszt és orgonát egy csokorba tettem;
Önfeledt mosollyal átkötöttem szépen,
Masnit is raktam reá, ahogyan régen...
Hominem te esse memento...
Nem létem a rombolás
sem harag vagy gyűlölet
hisz mindenkit szeretni
s alkotni teremtett Isten
életünk nemcsak fülszöveg
Suttogásra várok, langyos leheletre,
kikeletfátyolba libbenő csodára,
cserebogártáncra, ízes, könnyed estre,
hangos zümmögésre, mézes, fodros fákra
A karácsony jelkép, szeretet jelképe.
Lelkünk ragyogja be égő gyertya fénye!