Kert
Beőszült a park, az erdő,
Nyirkos, ködös minden pad,
De míg látlak, barátaim,
Derűs nékem minden nap.
Kertészlegény vagyok,
kapálom a babot.
Bemutatom kertemet,
vidám nálunk az élet.
Virág vagy Te
Szívkertemben,
Megöntözlek
Téged,
Ne hervadjál
El a nyárra,
Gyöngyharmattal
Hintlek.
Reggel, mikor a
fű még harmatos,
s a fákról az esti vihar
maradványa csepereg,
kint a kertben, hol a
mókusok ugrándoztak,
s a madarak már
csicseregtek, ott...
Álmosan, csendesen borult rám az este.
Ugyanúgy, mint régen, a békét keresve.
Miként élhetnénk önfeledten életet,
Ha világunkban a Bogáncs uralkodik,
Mely eltakarja a bújdosó kis Ibolyát?
Halloween ünnepe elérkezett,
szellemhadsereg figyel tégedet.
Sehol sem vagy biztonságban,
a lelkek rád találnak biztosan.
Drága, jó, aranyos Milka boci,
kellene még több csoki.
Termelj minél többet,
s jövök majd, és megfejlek.
Nézd csak meg, hogy hol vagyunk,
Az állatkert a szemünk elé tárult,
Oly zöldek a növények és a kaktuszok,
Érezd, hogy terjednek a friss illatok.
Illattal telt titkok zuga, kicsiny világ,
hol elvarázsolt fák rejtélye súg éjjel....
Anyám kertje keszekusza,
Termi gaz és nadragulya,
Lukas fazék - virágcserép,
Tyúkóltetőn tucat veréb.
Zsenge gondolat-magokat vetek
Föld-elmém termékeny talajába,
Hintek rájuk elképzelés-cseppet,
Mely harmat lelkem hajnalában.
Nyár búcsúcsókja ég
Ősznek tarka ajakán,
Napfény ragyog még
A természet ablakán.