Karácsonyi szeretet
Versben és európai stílusú tankában...
Ünnepről a gondolataim most beérnek,
Jön az ünnepe a szeretnek, teljességnek.
Ünnepe vallásnak, a szeretetteljes hitnek,
Vigasztalója lelkünknek és testnek, mindennek.
Repüljön magasra a
Béke fehér galambja.
Szárnyaljon az égbe a
Boldogság kék madara.
Eljött a karácsony, gyermekek és a felnőttek vágya,
Karácsonyfa is áll díszesen a jó meleg szobába`.
Díszruhája a sok-sok csillogó dísz és sok szaloncukor,
De ha nincsen alatta szeretettel teletöltött csupor?
Búsan kong a decemberi este,
De nézd, oly sok szépség is van benne!
Kinézve az ablakomon, látom,
Hóviharban már nincs ott lábnyomom.
Karácsonyi gyertyaláng fényében...
Gyertyaláng fényében, a szobában úszva-kúszva éled a csend,
Majd felcsendül szép ívű, karácsonyi énekünk, és az már zeng.
Kint az udvaron a szavak... majdnem mind belefagyott a hóba,
De bent a meleg szobában élednek egymás szívéhez szólva!
Tél van, jár a vastag kabát, sál, kesztyű,
Lovas szánon meg dukál a csengettyű.
Nincsen mínusz, pedig Apa, Anya, lánya
Fagyott árokvízben folyton korcsolyázna.
Mögöttem a múlás történései állják a sorfalat,
Megint itt van a jó karácsony, biztos lesz otthon jó falat...
Ha már ismét karácsony, akkor ismét számadás,
Bár a legfontosabb, hogy meglegyen a jóllakás...
Szívek repeső öröme karácsony csodája,
Aki most örül... nem lesz fájón üres magánya...
Karácsony szelleme fájó lelket is átjárja.
Karácsonykor gyertya ég majd...
Karácsonykor gyertya világít majd a fán, az asztalon,
és bízom, mind szeretnénk, lángja szeretettől lobogjon.
Ha szikrázik, pattogjon ránk a szeretet,
gyújtson békét, töltse be, meg a szíveket.
Valami hiányzik a szeretetlen, hideg otthonokból, hiányzik az élet,
A lélek, a fény, a meleg. Kellenek, de nélkülük még élet az élet,
De nagyon kicsi és hideg az - az élet, nincs benne levegő és pára,
Pedig kell a táplálék, a kenyér a társ - és bizony kell a hála.