Karácsonyi szeretet
Szeretetvers
Legyen szép az ünnep
Karácsony éjjelén.
Ragyogja be házad ablakát
Az aranyló gyertyafény!
A szeretet ünnepén...
Karácsony hevében,
Irány az üzletbe.
Üzletekben akciók,
Vár ránk minden jó.
Kedves...!
Mondd, ugye, nem fagy el a szeretet,
Ha december után majd a január követ?
Nem fagy el minden cseppje,
Legalább ugyanúgy árad majd, mint Szenteste?
Szív alakú karácsonyi mézes,
közepén agy formájú fél dió.
Kíváncsi tekintettel fürkész az estfény,
huncut pillantása megigéz,
kertünk bársonyruhája, akár egy festmény,
minden szép emléket megidéz.
Légy te a fenyő
Akarsz-e a Karácsonynak zöld fenyője lenni
és akarsz e másoknak oly sok szépet tenni?!
Ha akarod, hát te légy a Karácsonyunk fája,
és szálljon köréd minden embernek imája!
Szép ünnepet, karácsonyt várva
minden napon sok személy van szívünkbe zárva,
ahol felcsillannak a fények utcákon és tereken,
de ami nem múlik el sosem, az pedig a szeretet.
Zöld karácsonyfa csillogó-villogó,
harangoznak bájosan kis angyalok,
fenyőszag terjed szét a szobákon,
színes gyertyák fénye élénken villog.
Még mindig ugyanolyan csillogó szemekkel,
Szívünkben gyermeki szeretettel
Várjuk a karácsonyt,
Ami minket még mindig elvarázsol.
A szó, mely mozgat minket,
A szó, mely bennünk él.
Kis fenyőként ragyogott rá a nap
Domboldalon szellő játszott vele
Zöld bársonyon várt rá az álom
A tél fehér dunyhával takarta be
Szeretet nélkül a Karácsony...
Szeretet nélkül a Karácsony
Elfújt gyertya viaszágyon,
Mely nem lángol, nem is izzik,
Szeretet lángját már el sem hiszik!
Egyeseknek ünnep, jó buli másoknak,
Mert ilyenkor lehet enni-inni sokat.
Régen - régen-hajdanán,
jászol mélyén, szalmaágyon...
Megszületett a karácsony!
Neve Jézus, anyja Mária,
Józsefnek lett szép családja!
Karácsonykor majd lelkeinkben
Meleg, mély béke honol,
Tekintetünkből szeretet sugárzik,
S a fák közt szél suhan valahol.