Karácsonyi ima
Karácsony éjjelén
zúgnak a harangok,
az égre repülnek
áldást kérő hangok,
Magyarok Istene,
segítsd meg népedet,
hallgasd meg, hallgasd meg
a zokogó éneket.
Bár nem vagy már itt,
S nem látod a fát,
De tudnod kell, hogy mi
Ma is gondolunk rád.
Ha
az ég
elsötétül,
minden ház szépül,
a falak díszekkel telnek,
csak legyen módja a szeretetnek!
Kívánjunk békés karácsonyt -
minden asztalra kalácsot,
szomjazónak tiszta vizet,
hitetlennek igaz hitet
Köszönjük, Istenünk, a fényes csillagot,
Mely Betlehem egén tündöklőn ragyogott.
Szívünkbe bevéste a szeretet jelét,
S elűzte a bűnnek sátáni éjjelét.
Hatalmas, érdes szikla az Isten,
vézna, őszült Sziszüphosz vagyok én.
Leülök a hegy ormán, s támaszom
a lenge szegfű apró levelén:
éji könnyek, füstszagú harmatok.
Betlehemi kis Jézus,
ki jászolban születtél,
az emberek szívébe
szeretetet ültettél.
Karácsony reggelén az a kívánságom,
Ne legyen szomorú senki a világon.
Angyalok éneke zengjen a fülekben.
Szeretet melege emberi szívekben.
Nem vagyok hibátlan,
bűntelen sem Atyám!
Mégis arra kérlek,
hallgasd meg az imám!
Karácsony érkezik
szív dobban
ünnepre készül a világ
fénybe` pompázik
sok fenyő
mi odakint a hidegben áll,
öröm és bánat
egyszerre ér hozzám...
Karácsony közeleg,
a szeretet napja,
szálljon le miközénk
a Békesség Papja.
Ó, ha tehetném tűzifa lennék,
hogy árva és szegény melegedjék.
Szikrám a szemekben tovább égne,
szívekbe öröm áradna s béke.
Örvendjetek emberek, kis Jézuska született,
Boruljatok le a földre, tekintsetek fel az égre, csillag jelzi, s szeretet,
Kis Jézuska született.