Kacaj
Mosoly
Játszótéri homokban,
apró lábnyomokban,
hintán szálló kacajban,
piros bohóc orrban,
legyen csodás gyermeknap...
Szerelemből születtem erre a földre,
Búvilágnak szépségében bízva lenni...
Januári napfény
szikrát vet a havon,
gyerekek siklanak
korcsolyán a tavon.
A reményről
"Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!"...
Eljött a várt holdalak,
édes teherként hordtalak.
Szívem alatt büszkén vittem
törékeny fénysugarad.
Akkor harangoztak, s elkezdett esni.
Akkor anyát hallottam felnevetni.